Megosztás:

Úton Európában

2018. szeptember 6.

A sokszor csak Benelux államok néven emlegetett Belgium, Hollandia és Luxemburg, területüket tekintve még együttesen is alig érik el egy közepes méretű ország szintjét, gazdasági és kulturális jelentőségük, népsűrűségük azonban már a középkorban is kiemelkedő volt, az Európai Unió megszületése óta pedig az itt található nemzetközi intézmények okán is megkerülhetetlenek. Az ún. Benelux-szerződéssel 1948. január 1-től létrejött államcsoportosulás jelentette ugyanis az EU előfutárát, képezte annak magját. A három ország szoros politikai együttműködése azóta még tovább mélyült vámunió, gazdasági unió és egységes útlevél formájában is. Az elkövetkezendő három részben a Benelux államok fővárosaiba kalandozunk el. Elsőként a legkisebbik tagország, Luxemburg fővárosát, a vele szinte teljesen azonos nevű Luxembourgot mutatjuk be.

"A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Luxembourg - „Észak Gibraltárja”

Az Európa legnagyobb mini államának és a világ egyik leggazdagabb jóléti államának számító Luxemburgi Nagyhercegség függetlenségét 1890-ben nyerte el, amikor Adolf, nassaui herceg megörökölte a nagyhercegi címet és ezzel megalapította a mai napig itt uralkodó dinasztiát. Fővárosa már a római időktől lakott volt, a 14. század közepétől pedig hivatalosan is e terület székhelyévé vált. A mély folyóvölgyben fekvő település a középkorban rendkívül fontos katonai és stratégiai szerepet töltött be, a folyóvölgy szikláiba vájt háromszoros városfalakat 24 bástya védte, ezeket 23 kilométer hosszú és 40 m-es mélységű kazamata kötötte össze, benne fegyver- és lőszergyártó műhelyeknek, sütödéknek és vágóhidaknak is helyet adva. Nem véletlenül kezdték már ekkortól a várost az „Észak Gibraltárja” elnevezéssel illetni. A katonai építészet e különleges remekművéből mára már csak a kazamaták egy része maradt meg. Az 1867-es londoni örökös semlegességet kimondó egyezmény aláírása után ugyanis a Nagyhercegséget arra kötelezték, hogy a várost körülvevő falakat lebontsák, területét nyitott várossá alakítsák. A megmaradt föld alatti vájatok és erődítmények így is egyedülálló turisztikai látványosságot képviselnek, és a mesébe illően szép történelmi városrésszel együtt 1994 óta az UNESCO világörökségének részét képezik. A város rendkívüli szépségéről, rendezettségéről és tisztaságáról sokat elárul az a tény is, hogy 1995-ben elnyerte az „Európa kulturális városa”, 2007-ben pedig az „Európa kulturális fővárosa” címet.

Az ősi városnegyedben található Luxembourg legrégebbi vallási épülete, a Szent Mihály templom, melynek elődjét még a 10. században építették az itteni vár kápolnájaként. A következő századokban az épületet többször lerombolták és újjáépítették. Mai, végleges alakját az 1688-as átalakítást követően kapta meg, román és barokk építészeti jegyeit is megőrizve. A város másik emblematikus temploma Luxembourg Notre Dame névre hallgató csodás székesegyháza, melynek alapkövét 1613-ban rakták le és eredetileg jezsuita templomnak készült. A késő gótika remekének számító épület két sudár tornya messziről kiemelkedik környezetéből. A katedrális kriptájában vannak eltemetve a nagyhercegi dinasztia tagjai. A Notre Dame székesegyháztól a rue Notre Dame-on végigsétálva jutunk el a város legismertebb világi jellegű építményéhez, a mesebeli kastélyokat idéző Nagyhercegi Palotához, mely az uralkodói család tagjainak hivatalos rezidenciája. Az 1572 és 1574 között, a spanyol megszállás alatt elkészült, szépen faragott spanyol reneszánsz épületen zászló hirdeti, ha éppen ott tartózkodik a fenség. Ha a herceg elvonul vidéki, Colmar-Berg kastélybeli rezidenciájára, a zászlót bevonják. A palota július közepétől augusztus végéig, vezetett túrák keretében megnyitja kapuit a látogatók előtt is. Luxembourg egyik fő nevezetessége az „Arany hölgy”-ként ismert emlékmű, mely az I. világháborúban szolgáló több ezer luxemburginak állít emléket. A 21 méter magas gránit obeliszk tetején álló aranyozott bronz hölgy kezében babérkoszorút tart, mellyel a nemzetet védelmezi. Az obeliszk lábánál két bronz alak jelképezi azokat a katonákat, akik a haza szolgálata közben veszítették életüket vagy elesett bajtársaikat gyászolták. Az óvárosban található a helybéliek kikapcsolódásának és sportéletének legfőbb helyszíne, a Grund-negyed, ahová sziklafalba épített lifttel lehet lejutni, hiszen mélyen a szurdokban fekszik, az itteni kőházak némelyike közvetlenül a sziklafalra épült. Teraszos és szőlőskertek, pubok és éttermek sokasága, miniatűr golfpálya és vasút, valamint több hektárnyi parkosított terület várja az ide lesétálókat. E negyedben a várost kettészelő Alzette-folyót is közelebbről megcsodálhatjuk. Luxembourg nagy előnye, hogy minden pontja elérhető gyalog. Ráadásul mindezt összesen 96 viadukton átsétálva tehetjük meg, a látvány pedig mindenhol lélegzetelállító. A hidak közül a legimpozánsabb az Adolphe híd, mely Nassaui Adolfról, az első nagyhercegről kapta a nevét. A gyönyörű viadukt közel 40 méter magasságban és 90 méteres ívvel nyúlik át a Petrusse festői völgyén, rajta csodás panoráma nyílik mindkét irányba. A városba látogatóknak mindenképp érdemes végigballagni a Le Chemin de la Corniche nevű sétányon, melyet az erődváros keleti része mentén futó gátakra építettek, s melyet az „Európa legszebb balkonja” címmel illetnek. A mesésen gazdag Luxembourgnak azonban van egy 21. századi arca is. A bank- és EU-intézményeknek (Európai Parlament titkársága, Európai Számvevőszék, Európai Bíróság, Európai Befektetési Bank) a Kirchberg városrész ad otthont. A kerület Luxembourg egy magasabban fekvő részén található, igazi modern negyed üvegpalotákkal, múzeumokkal. Itt található pl. a Bank Múzeum, ahol 140 év banki tradícióit és újításait követhetjük végig a malacperselyektől a bankjegy automatákon keresztül. Egy másik híres kiállítóhely a Modern Művészetek Múzeuma, melynek épületét az az amerikai-kínai származású építész, Ieoh Ming Pei tervezte, aki a párizsi Louvre piramist is. A 2006-ban nyílt pazar, üvegtetejű galéria csodálatosan ötvözi a kortárs művészetet a régebbi stílusokkal. A múzeum gyűjteménye tartalmaz a fényképektől elkezdve a divaton keresztül a multimédiáig mindent.

Aki nyitott szemmel jár a luxembourgi óváros szűk utcáin, a város keleti részében egy öreg patríciusház homlokzatán felfedezhet egy feliratot. Az épület erkélyén ez a mondat olvasható: „Azok akarunk maradni, amik vagyunk". A mini-állam polgárai számára e sor jelmondattá vált, mely sok mindent elárul természetükről: öntudatukat, kitartásukat, önállóság iránti vágyukat. Luxembourg az az európai város, mely igazi kozmopolita mivolta ellenére is mindmáig meg tudta őrizni személyes varázsát.

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  •  

    Aktuális híreink

    2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

    2019. október 15.

    Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2019. október 14.

    Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

    Bővebben

    Pályaorientációs nap Cégünknél

    2019. október 8.

    Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 30.

    Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 2.

    A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. augusztus 1.

    Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

    Bővebben