Megosztás:

Úton Európában

2018. június 1.

Kedves olvasóink! Úton Európában című sorozatunk jelen részében Varsó városába invitáljuk Önöket.
V
arsó - A hamvaiból föltámadt főnix

"A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Lengyelország fővárosa a lenyűgöző szépségű Krakkóhoz képest kevésbé impozáns, emiatt ritkábban is kerül az idelátogató turisták látómezejébe, holott zavarba ejtően izgalmas elegyét adja a hagyományokhoz való makacsul szép ragaszkodásnak éppúgy, mint a jövő felé tekinteni tudás bámulatos képességének, miközben a jelen kor egyik legélhetőbb európai metropoliszává küzdötte fel magát. Mai úti célunk a felfedezésre váró Varsó.

A Visztula által kettészelt, közel kétmilliós lakosú Varsó viszonylag „fiatal” főváros, a 16. század legvégén vált azzá a svéd Vasa-dinasztiából származó III. Zsigmondnak köszönhetően. A 18. század második felében azonban sötét kor köszöntött Lengyelországra, olyannyira, hogy egy időre el is tűnt Európa térképéről, miután tekintélyes szomszédai felosztották egymás között. Csak 1918-tól válhatott újra független állammá, így a főváros is ekkor nyerhette vissza régi státusát és életerejét, hogy aztán rövid ideig arany köntösben ragyoghasson ismét. Hamarosan azonban minden korábbinál nagyobb pusztítást kellett elszenvednie a II. világháború okán. Varsó az 1939-es német megszállástól kezdve hat esztendőn át sínylődött a terroruralomtól, majd a megszállók elleni felkelések miatt bosszúból földig rombolták, a történelmi Óvárost és a Királyi Palotát sem kímélve. A valaha fényben tündöklő város közel 90%-a eltűnt a semmiben…

Az újjászületésbe vetett hit egyik legékesebb európai példájaként a világégés után Varsó újjáépült, történelmi Óvárosának legfontosabb épületeit helyreállították. Nem is akárkinek köszönhetően! Bizonyára kedves Olvasóink is hallottak már egy bizonyos Canaletto-ról. Nos, ennek a világhírű festőnek volt egy azonos művésznevet felvevő unokaöccse (eredeti nevén: Bernardo Bellotto), aki a 18. században számos, rendkívüli pontosságú festményt készített a városról, melynek köszönhetően sikerült példaértékű módon, szinte tökéletesen rekonstruálni a történelmi negyedet. Ennek elismeréséül, 1980-ban az Óvárost (Stare Miasto) az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Kezdjük is sétánkat ebben a romantikus hangulatú, patinás kávézókban, sörözőkben, éttermekben és galériákban gazdag, víg utcazenészektől hangos, egyedi bájú városrészben. Az Óvárosi piactér középpontjában a város címeralakja, a Visztula hableánya, Sawa üdvözöl bennünket, akit módos polgárházak ölelnek védelmezőn körbe.

Az ún. Kastély tér közepén III. Zsigmond lengyel király oszlopát csodálhatjuk meg, mely a város szimbóluma, egyben Varsó legrégebbi világi emlékműve. Kihagyhatatlan látogatnivaló a gótikus stílusú Keresztelő Szent János székesegyház, mely Varsó másik legrégebbi épülete, egyben koronázó katedrálisa. Boltozata alatt több neves személy nyugszik, többek között Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas író, a Quo vadis? szerzője.

A tér keleti oldalán áll a felújított Királyi Palota, Mazóvia hercegének hajdanvolt rezidenciája, mely ma múzeumként működik. Legértékesebb terme nem meglepő módon az ún. Canaletto-terem, ahol az élete utolsó évtizedét Varsóban töltő Bernardo Bellotto-nak a városról készített képgyűjteménye található.

A királyi várat az Lazienki-kastéllyal és parkkal, valamint a 10 kilométerre fekvő Wilanowi-kastéllyal –melyek egy-egy lengyel király kedvelt tartózkodási helyeként írták be magukat Varsó történetébe – a gyönyörű kialakítású, ún. „Királyi út” köti össze. Itt található a monumentális Szent Anna templom, a Varsói Egyetem épülete, az Elnöki Palota, illetve a Lengyel Tudományos Akadémia, amely előtt a nagy lengyel csillagász, Kopernikusz szobra látható.  Külön említést érdemel a lengyelek legnagyobb zeneszerzőjének, Fryderyk Chopinnek emlékét őrző építészeti és egyéb utalások garmadája, kezdve a Chopin-szalonnal, melyben ma a Művészeti Főiskola működik. Aztán ott a Szent Kereszt templom, ahol Chopin szívét őrzik (testét a párizsi Pere-Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra). A Királyi úton számtalan zenélő padot is találunk, melyek Chopin születésének 200. jubileumára készültek és Chopin legszebb darabjait játsszák. És ha már emlegettük fentebb a Lazienki-parkot: az itt ékkőként álló, világszerte ismert Chopin-szobor előtt minden nyári vasárnapon a szerző műveiből tartanak ingyenes koncerteket. A Chopin Múzeum pedig az emlékévre megújult audiovizuális látogatóbarát eszközökkel igyekszik közelebb hozni a 19. század egyik legjelesebb zeneszerzőjének életét, munkásságát és a kort, melyben alkotott.

Varsó viharos történelme 1945 után a szovjet megszállással folytatódott. Ennek mementói részben a paneldzsungelek, részben pedig egy különös épület, az ún. Kultúra és Tudomány Palotája, mely Lengyelország legmagasabb épülete és a szovjetek „ajándékaként” készült el 1952-55 között, mint a „Nagy Testvéren” kívüli egyetlen ilyen stílusú toronyház, melyben azonban bizarr módon felfedezhetjük a híres amerikai felhőkarcolók legelső példáit is. Az eredetileg Sztálin nevét viselő épület falain belüli fontos esemény volt az ötödik Világifjúsági és Diáktalálkozó, de 1967-ben itt koncertezett a Rolling Stones is. Ez volt az első alkalom, hogy neves nyugati rock együttes a vasfüggönyön túl lépett fel. Az épület ellentmondásos megítélése mind a mai napig jelen van a lengyel emberek gondolkodásában, nemcsak a szovjet megszállás okán, de azért is, mert nincs harmóniában a város régebbi és újabb épületeivel sem, ezért számos gúnynévvel illették, így például nevezik Sztálin esküvői tortájának, illetve a bábot jelentő 'pajacnak', amely hangzásban közel áll a palachoz (palota). Az épület a turisták előtt is nyitva áll, 114 méter magasan elhelyezkedő kilátóteraszára gyorsliftekkel lehet feljutni, ahonnan pazar panoráma nyílik a metropoliszra. A palota 43 szintjén ma irodák, kiállítási helyiségek, múzeumok, mozik, könyvesboltok és egy 3000 fős konferenciaterem kapott helyet. Varsó azonban nemcsak a helyreállított régmúlt vagy épp a letűnt közelmúlt emlékeit őrzi, meglepően 21. századi is a maga óriási, csupa üveg modern felhőkarcolóival, melyek már a jövőt jelképezik: leghíresebbek ezek közül a Warsaw Towers vagy az Arany Teraszok (Zlote Tarasy) hatalmas bevásárlóközpontja.

Varsó ugyanakkor az egyik legélhetőbb európai nagyváros is, mely nagymértékben köszönhető annak, hogy területének 40%-át zöldterületek, parkok és tavak teszik ki. A városban 82 park van, melyek közül a legnevezetesebb a már említett Lazienki-park, míg a legrégebbi a Wilanów-kert, de kellemes sétát tehetünk még a Szász Kertben, a Krasinski-kertben, az 1928-ban megnyílt varsói állatkertben (a Visztula jobb partján, az Óvárossal szemben), illetve két füvészkertben is. Magát a várost is számos erdő veszi körül, melyek túrázásra, kirándulásra hívogatnak, hogy legyen mit „ledolgozni”. A lengyel gasztronómia ugyanis kiváló. Nagy változatosságát elsősorban a szláv, de emellett más idegen hatások keveredésének (német, magyar, zsidó, stb.) köszönheti, konyhaművészetük gazdag és kiadós. Amit feltétlenül érdemes megkóstolni, az a céklaleves (barszcz), a sziléziai kovászos savanyú leves (zurek), illetve a hússal töltött kerek burgonyagombócok (pyzy z miesem), leöblítve némi kis wódkával, a lengyelek nemzeti italával. Ha pedig szórakozni támad kedvünk, feltétlen keressük fel az ún. „Praga” nevezetű városrészt, mely a letűnt félmúltban még rossz hírű balhé-negyednek számított, ma viszont Varsó egyik legtrendibb szeglete a maga hangulatos pubjaival és menő kiskocsmáival, különösen a fiatalok és a művészek körében népszerű.

Aki egyszer járt már Varsóban, az biztos lehet benne, hogy a hamvaiból feltámadott főnix szirénként csábítja majd vissza újra meg újra az idelátogatót!

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  •  

    Aktuális híreink

    Úton Európában

    2018. december 19.

    A kamionútjaink során érintett országok fővárosait bemutató sorozatunk utolsó állomásához érkeztünk. Stílusosak igyekezvén lenni, ezen alkalommal a Mikulás hazájába, Finnországba látogatunk el, azon belül is Helsinkibe, mely az európai kontinens legészakabbra fekvő fővárosa is egyben.

    Bővebben

    CSR Hungary Díjat kapott a K és V Kft.

    2018. december 12.

    2018. november 30-án, a Magyar Külkereskedelmi Bank székházában vettük át a Magyar Üzleti Felelősség Díjat. Az ünnepélyes Díjátadót Dr. György László, a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár nyitotta meg.

    Bővebben

    Átvettük a Superbrands díjat

    2018. december 6.

    A K&V Logistic Solutions 2018-ban elnyerte a Business Superbrands díjat, mely átadására 2018. november 29-én került sor a Superbrands gálán.

    Bővebben

    Úton Európában

    2018. november 27.

    Róma utolérhetetlensége és egyedi varázsa abban rejlik, hogy minden más városnál gazdagabb kulturális örökséggel büszkélkedhet. Hajdan az egész ókori világ egyesítője volt, a középkorban pedig az egyetemes keresztény kultúra központjává vált, és e megtisztelő szerepét azóta is méltóságteljesen és rendíthetetlenül őrzi. Ha Rómában járunk, nem véletlenül érezzük úgy, hogy időutazók vagyunk, ám egyúttal azt is, hogy ez a város szinte kitapintható módon él, pezseg, lüktet, jelenvalóbb és temperamentumosabb bárminél. Nem véletlenül érdemelte ki a metropoliszok közül egyedüliként az „örök jelzőt”…

    Bővebben

    Új kisbusz érkezett

    2018. november 20.

    Járműparkunk novemberben egy Ford Transit Minibusszal bővült, amely 17 fő szállítására alkalmas.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2018. november 12.

    Folytatódik járműparkunk minőségi cseréje. Október és november hónapban további 11 db DAF XF EURO6 Super Space Cab vontató érkezett. 

    Bővebben