Megosztás:

Úton Európában

2018. február 26.

Kedves Olvasóink!

Bécs után a mai alkalommal is német nyelvterületre invitáljuk Önöket, egy kis „kóstolót” nyújtva át az ezerszínű, folyton pezsgő Berlinből.

"A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Németország fővárosára sok okból kifolyólag tekinthetünk a „legek” metropoliszaként. Egyfelől Európa egyik legnépesebbje a maga 3,5 millió lakosával. Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik legfontosabb fellegvára a „vén kontinensen”. A város közismert multikulturalizmusáról, amit minden bizonnyal annak is köszönhet, hogy közel 189 nemzetiség! lakja. Itt található Lisszabon után Európa második legnagyobb közparkja, a 223 hektáros Tiergarten (közepén Berlin egyik jelképével, a győzelmi oszloppal, melynek tetején a 8,3 méter magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem  - a berliniek által csak „Arany Elzának” nevezett - szobor áll) de alapjában véve is rengeteg a zöldfelület a német fővárosban. Amúgy is az egyik „legzöldebben” gondolkodó város, ahol az emberek kétharmada gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközökön utazik; Berlin egyben a bioboltok európai „fővárosa” is. És meghatározó nemcsak a zöld-, de a vízfelület is: a Spree folyónak, tavainak és hajózható csatornáinak köszönhetően; Európa legnagyobb beltavi fürdőlétesítménye, a Strandbad Wannsee is itt található. Kultúrájáról mindent elmond számtalan művészeti intézménye, mely színvonalas programok özönét kínálja nap nap után. Berlin a nemzetközi műkincs-kereskedelem egyik fő központja is, emellett itt található a világ leghosszabb szabadtéri képtára, az East Side Gallery. Ez utóbbi, művészi graffitijeinek köszönhetően, a berlini fal megmaradt töredékeinek legértékesebbé vált, 1,3 km hosszúságú része. A leghíresebb a Testvéri csók című falgrafika, mely az egykori szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev és kelet-német „kollégája”, Erich Honecker ilyen vonatkozású intim pillanatát örökítette meg. Az már csak „hab a tortán”, hogy Európa leggyorsabb liftje is Berlinben van, ezen keresztül juthatunk fel a modern amerikai nagyvárosok épületóriásait idéző Kollhoff  Tower tetejére, de a kontinens egyik legnagyobb tévétornya, a Fernsehturm, - vagy, ahogy a helyiek nevezik: „Fogpiszkáló” - is itt található. Mindkét épületből pazar panoráma nyílik a városra. És végül, de nem utolsósorban, pezsgő éjszakai élete miatt Berlin a világ egyik legkedveltebb bulihelyszíne is...

Berlin az a város, ahol a 20. századi szocreál és a legmodernebb 21. század, a régi és új sajátos módon ötvöződik Ez utóbbira kitűnő példa a Potsdamer Platzon található, 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center, mely sokak szerint a jelenkori építészet egyik leglenyűgözőbb példája Európában. De példaként hozhatjuk a Reichstag épületének gyönyörű modern kupoláját, mely az épület 1993-as felújítása folyamán épült és ahonnan szintén remek kilátásban gyönyörködhetünk.

A 13. században alapított Berlin a rendszerváltást követő folytonos építkezések miatt az egyik leggyorsabban változó arculatú város. A folyamatos építkezések egyik oka, hogy a 2. világháború alatt összesen 450.000 tonna bombát dobtak le a városra, mely súlyos károkat szenvedett műemlékek terén is. Ezek újjáépítése vagy felújítása folyamatos. A 2. világégés egyik mementója a Vilmos császár emléktemplom toronymaradványa melyet a helybéliek maguk között csak „Szuvas fog”-nak („die Hohle zahn”) neveznek (még hogy a németeknek nincs humorérzékük!:-). Az építkezések másik fő oka, hogy az 1961-89 között felhúzott és a megosztottság szimbólumává vált berlini falnak „köszönhetően” a városrészek stílusukban igencsak eltérő módon fejlődtek. Az újraegyesítés óta viszont a város arculatának egységesítése is cél.

Ha Berlint szeretnénk alaposabban felfedezni, kiindulópontként mindenképp célszerű az Alfred Döblin regénye okán is híressé vált, I. Sándor cár tiszteletére elnevezett Alexanderplatz-ot (vagy „Alex-et”, ahogy a berliniek emlegetik) választani. Nem mintha ez a kicsit NDK-s „hangulatú” helyszín lenne a főváros legimpozánsabb tere (erre a címre sokkal inkább a Gendarmenmarkt pályázhatna a maga rendkívül szép klasszicista templomépületeivel), viszont az egyik legfontosabb közlekedési csomópontja a fővárosnak.

Berlin legfőbb nevezetessége és már csak emiatt is kihagyhatatlan látnivaló az újjáegyesítést jelképező Brandenburgi kapu. Az ötnyílású, klasszicista stílusú építmény tetejét az 5 méter magas, négylovas szekerén a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennő ékesíti, bronzba öntve. Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható). A Brandenburgi kaputól keletre húzódik 1,5 km hosszúságban Berlin legszebb sugárútja: az Unter den Linden, mely nevét a rajta négy sorban végighúzódó gyönyörű hársfákról kapta. Itt található a világhírű Humboldt Egyetem, ahol többek között olyan személyek oktattak, vagy voltak diákok, mint Heinrich Heine, Karl Marx, Otto von Bismarck, Max Planck, Gustav Hertz, Robert Koch, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg vagy Albert Einstein...

A művészet rajongóinak mindenképp kötelező elzarándokolnia a Múzeumszigetre. Az öt múzeumból (Régi Múzeum, Új Múzeum, Régi Nemzeti Galéria, Bode Múzeum, Pergamon Múzeum) álló kulturális központ impozáns épületei a 19-20. század első fele között épültek. És többek között olyan kincseket őriznek, mint a pergamoni oltár és az Istar-kapu (Pergamon Múzeum), Nofertiti királynő mellszobra (Új Múzeum), Leonardo da Vinci Krisztus feltámadása c. alkotása (Bode Múzeum), Caspar David Friedrich és a legnagyobb impresszionisták festményei (Régi Nemzeti Galéria). A múzeumok szomszédságában álló, neobarokk stílusú, egykori porosz protestáns székesegyházról, a Berlini Dómról sem illik itt tartózkodásunkkor elfeledkezni. A templom alagsorában számtalan Hohenzollern uralkodó nyugszik. És ha már Hohenzollernek: berlini villámlátogatásunkat a Charlottenburgi kastéllyal, a város legszebb ilyen jellegű épületével zárjuk, ami az egyetlen itt megmaradt Hohenzollern-kastélyként Poroszország művészetét és udvari kultúráját mutatja be a 17. századtól kezdődően. Kertje az angol és a francia stílus remekbe szabott ötvözete. Nemcsak turistalátványosság, hanem sok berlini számára a kikapcsolódást is jelenti…

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Úton Európában
  •  

    Aktuális híreink

    Ismét segítettünk

    2019. március 21.

    A K és V Kft. gyermekek részére az iskolabútorzat hazaszállítását vállalta magára Németországból, ezzel segítve a jövő generációjának jobb körülmények között történő oktatását.

    Bővebben

    Folytatódik az M1-es autópálya felújítása Tatabánya térségében

    2019. március 14.

    Az M1-es autópályán idén a tervek szerint 43 kilométernyi szakaszon indulhatnak el felújítási munkák. Az idei évre tervezett beavatkozások első ütemeként az 54-es és a 61-es kilométerszelvények között, Tatabánya térségében zajlanak majd munkálatok. Az ideiglenes forgalmi rend kialakítását 2019. március 18-21. között építik ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. bicskei mérnökségének szakemberei. A beruházás ezen üteme várhatóan 2019. június végéig tart majd.

    Bővebben

    Logisztikai Érdemrend elismerésben részesült Varga József

    2019. március 2.

    A megtisztelő kitüntetéssel a társ-alapító, tulajdonos 30 éves munkáját méltatták.

    Bővebben

    Győzelemig futottunk

    2019. január 28.

    A Budapesti Sportiroda által meghirdetett sorozat vállalatok, munkahelyi közösségek versenye, ahol a nevezett résztvevők egyéni és páros számoknál teljes mértékben, váltóknál a csapattagok többségében valóban a cég munkatársai, alkalmazottai, azok családtagjai, partnerei, üzletfelei.

    Bővebben

    Úton Európában

    2018. december 19.

    A kamionútjaink során érintett országok fővárosait bemutató sorozatunk utolsó állomásához érkeztünk. Stílusosak igyekezvén lenni, ezen alkalommal a Mikulás hazájába, Finnországba látogatunk el, azon belül is Helsinkibe, mely az európai kontinens legészakabbra fekvő fővárosa is egyben.

    Bővebben

    CSR Hungary Díjat kapott a K és V Kft.

    2018. december 12.

    2018. november 30-án, a Magyar Külkereskedelmi Bank székházában vettük át a Magyar Üzleti Felelősség Díjat. Az ünnepélyes Díjátadót Dr. György László, a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár nyitotta meg.

    Bővebben