Megosztás:

Úton Európában

2018. február 26.

Kedves Olvasóink!

Bécs után a mai alkalommal is német nyelvterületre invitáljuk Önöket, egy kis „kóstolót” nyújtva át az ezerszínű, folyton pezsgő Berlinből.

"A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Németország fővárosára sok okból kifolyólag tekinthetünk a „legek” metropoliszaként. Egyfelől Európa egyik legnépesebbje a maga 3,5 millió lakosával. Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik legfontosabb fellegvára a „vén kontinensen”. A város közismert multikulturalizmusáról, amit minden bizonnyal annak is köszönhet, hogy közel 189 nemzetiség! lakja. Itt található Lisszabon után Európa második legnagyobb közparkja, a 223 hektáros Tiergarten (közepén Berlin egyik jelképével, a győzelmi oszloppal, melynek tetején a 8,3 méter magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem  - a berliniek által csak „Arany Elzának” nevezett - szobor áll) de alapjában véve is rengeteg a zöldfelület a német fővárosban. Amúgy is az egyik „legzöldebben” gondolkodó város, ahol az emberek kétharmada gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközökön utazik; Berlin egyben a bioboltok európai „fővárosa” is. És meghatározó nemcsak a zöld-, de a vízfelület is: a Spree folyónak, tavainak és hajózható csatornáinak köszönhetően; Európa legnagyobb beltavi fürdőlétesítménye, a Strandbad Wannsee is itt található. Kultúrájáról mindent elmond számtalan művészeti intézménye, mely színvonalas programok özönét kínálja nap nap után. Berlin a nemzetközi műkincs-kereskedelem egyik fő központja is, emellett itt található a világ leghosszabb szabadtéri képtára, az East Side Gallery. Ez utóbbi, művészi graffitijeinek köszönhetően, a berlini fal megmaradt töredékeinek legértékesebbé vált, 1,3 km hosszúságú része. A leghíresebb a Testvéri csók című falgrafika, mely az egykori szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev és kelet-német „kollégája”, Erich Honecker ilyen vonatkozású intim pillanatát örökítette meg. Az már csak „hab a tortán”, hogy Európa leggyorsabb liftje is Berlinben van, ezen keresztül juthatunk fel a modern amerikai nagyvárosok épületóriásait idéző Kollhoff  Tower tetejére, de a kontinens egyik legnagyobb tévétornya, a Fernsehturm, - vagy, ahogy a helyiek nevezik: „Fogpiszkáló” - is itt található. Mindkét épületből pazar panoráma nyílik a városra. És végül, de nem utolsósorban, pezsgő éjszakai élete miatt Berlin a világ egyik legkedveltebb bulihelyszíne is...

Berlin az a város, ahol a 20. századi szocreál és a legmodernebb 21. század, a régi és új sajátos módon ötvöződik Ez utóbbira kitűnő példa a Potsdamer Platzon található, 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center, mely sokak szerint a jelenkori építészet egyik leglenyűgözőbb példája Európában. De példaként hozhatjuk a Reichstag épületének gyönyörű modern kupoláját, mely az épület 1993-as felújítása folyamán épült és ahonnan szintén remek kilátásban gyönyörködhetünk.

A 13. században alapított Berlin a rendszerváltást követő folytonos építkezések miatt az egyik leggyorsabban változó arculatú város. A folyamatos építkezések egyik oka, hogy a 2. világháború alatt összesen 450.000 tonna bombát dobtak le a városra, mely súlyos károkat szenvedett műemlékek terén is. Ezek újjáépítése vagy felújítása folyamatos. A 2. világégés egyik mementója a Vilmos császár emléktemplom toronymaradványa melyet a helybéliek maguk között csak „Szuvas fog”-nak („die Hohle zahn”) neveznek (még hogy a németeknek nincs humorérzékük!:-). Az építkezések másik fő oka, hogy az 1961-89 között felhúzott és a megosztottság szimbólumává vált berlini falnak „köszönhetően” a városrészek stílusukban igencsak eltérő módon fejlődtek. Az újraegyesítés óta viszont a város arculatának egységesítése is cél.

Ha Berlint szeretnénk alaposabban felfedezni, kiindulópontként mindenképp célszerű az Alfred Döblin regénye okán is híressé vált, I. Sándor cár tiszteletére elnevezett Alexanderplatz-ot (vagy „Alex-et”, ahogy a berliniek emlegetik) választani. Nem mintha ez a kicsit NDK-s „hangulatú” helyszín lenne a főváros legimpozánsabb tere (erre a címre sokkal inkább a Gendarmenmarkt pályázhatna a maga rendkívül szép klasszicista templomépületeivel), viszont az egyik legfontosabb közlekedési csomópontja a fővárosnak.

Berlin legfőbb nevezetessége és már csak emiatt is kihagyhatatlan látnivaló az újjáegyesítést jelképező Brandenburgi kapu. Az ötnyílású, klasszicista stílusú építmény tetejét az 5 méter magas, négylovas szekerén a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennő ékesíti, bronzba öntve. Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható). A Brandenburgi kaputól keletre húzódik 1,5 km hosszúságban Berlin legszebb sugárútja: az Unter den Linden, mely nevét a rajta négy sorban végighúzódó gyönyörű hársfákról kapta. Itt található a világhírű Humboldt Egyetem, ahol többek között olyan személyek oktattak, vagy voltak diákok, mint Heinrich Heine, Karl Marx, Otto von Bismarck, Max Planck, Gustav Hertz, Robert Koch, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg vagy Albert Einstein...

A művészet rajongóinak mindenképp kötelező elzarándokolnia a Múzeumszigetre. Az öt múzeumból (Régi Múzeum, Új Múzeum, Régi Nemzeti Galéria, Bode Múzeum, Pergamon Múzeum) álló kulturális központ impozáns épületei a 19-20. század első fele között épültek. És többek között olyan kincseket őriznek, mint a pergamoni oltár és az Istar-kapu (Pergamon Múzeum), Nofertiti királynő mellszobra (Új Múzeum), Leonardo da Vinci Krisztus feltámadása c. alkotása (Bode Múzeum), Caspar David Friedrich és a legnagyobb impresszionisták festményei (Régi Nemzeti Galéria). A múzeumok szomszédságában álló, neobarokk stílusú, egykori porosz protestáns székesegyházról, a Berlini Dómról sem illik itt tartózkodásunkkor elfeledkezni. A templom alagsorában számtalan Hohenzollern uralkodó nyugszik. És ha már Hohenzollernek: berlini villámlátogatásunkat a Charlottenburgi kastéllyal, a város legszebb ilyen jellegű épületével zárjuk, ami az egyetlen itt megmaradt Hohenzollern-kastélyként Poroszország művészetét és udvari kultúráját mutatja be a 17. századtól kezdődően. Kertje az angol és a francia stílus remekbe szabott ötvözete. Nemcsak turistalátványosság, hanem sok berlini számára a kikapcsolódást is jelenti…

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Úton Európában
  •  

    Aktuális híreink

    2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

    2019. október 15.

    Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2019. október 14.

    Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

    Bővebben

    Pályaorientációs nap Cégünknél

    2019. október 8.

    Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 30.

    Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 2.

    A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. augusztus 1.

    Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

    Bővebben