Megosztás:

Úton Európában

2018. március 27.

Kedves olvasóink! Úton Európában című sorozatunk jelen részében Pozsony városába invitáljuk Önöket. 

"A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Bratislava, Pressburg, Pozsony...Már e három elnevezésből is kisejlik, szlovákok, osztrákok és magyarok egyaránt komoly hatást gyakoroltak az 1993-ban létrejött Szlovák Köztársaság kulturális, kereskedelmi és ipari központjának történelmére. Nekünk, magyaroknak különösen sok érzelmi kötődés csatolódik e Duna partján fekvő, közel fél millió lakosú, emberléptékű fővároshoz. Különösen azt követően, hogy Buda török kézre kerülése után a Királyi Magyarország székhelye, később koronázó városa is lett, a reformkori országgyűlések is itt zajlottak. Mindez építészeti emlékek sokaságában is visszaköszön. A városképen ugyan maradandó nyomot hagyott a szocializmus, hiszen Pozsony messziről szinte panel-dzsungelnek hat, ám miután szemünk észreveszi a mindenünnen kiemelkedő négy saroktornyos várat, bizakodni kezdünk. És van is erre okunk, hiszen a betonrengeteg Európa egyik legegységesebb, legpazarabb, legszerethetőbb Óvárosát rejti magába ékszerdoboz-szerűen. Képzeletbeli sétánk jelentős részét is itt fogjuk megejteni. Szigorúan metró nélkül, hisz Pozsonyban nincs is ilyen közlekedési eszköz…

Kezdjük mindjárt a már említett várral, Pozsony fő szimbólumával, melyet a helyiek, alakja miatt ironikusan csak „felfordított asztalként” emlegetnek, és amely ma a Szlovák Nemzeti Múzeumnak ad otthont. A legjelentősebb fejlesztések Luxemburgi Zsigmond idején indultak el, aki gótikus stílusúvá alakította az erődítést, később Habsburg Ferdinánd reneszánsz palotává építtette, ám a vár igazi fénykorát Mária Terézia idején élte, kinek uralkodása alatt barokk-rokokó stílusú külsőt nyert az erődítés. Hazánk három részre szakadása után a négy torony egyikében, az ún. Koronatoronyban őrizték a magyar Szent Koronát egész a 18. század végéig. Külön érdekesség, hogy híres feltalálónk, a pozsonyi születésű Kempelen Farkas volt az, aki a vár vízellátási problémáit megoldotta egy hidraulikai rendszer kiépítésével. Ha már Mária Teréziát emlegettük: talán ő a leghíresebb azon 11 uralkodó közül, akiket a várral szemközt elhelyezkedő Szent Márton dómban koronáztak meg. A 14. században, gótikus stílusban épült templom a szlovák főváros legjelentősebb szakrális jellegű építménye, melynek 85 méteres, neogótikus tornya büszkén tartja a másfél mázsás Szent Korona másolatát, mint az 1563 és 1830 között itt zajlott királykoronázási ceremóniák szimbólumát. Az Óváros társadalmi életének központja a Fő tér (Hlavné námestie) a közepén álló Roland-kúttal, mely népszerű találkahelyJ. A hangulatos sétateret barokk, klasszicista és szecessziós épületek övezik. Legfőbb nevezetessége az Óvárosháza, mely a tér legszebb polgári épülete: a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílusok harmonikus ötvöződésének köszönheti mindezt. Egy hírhedetten érdekes legenda fűződik ugyanakkor az Óvárosházához: egy ma is megszemlélhető falkép, melyet a legenda szerint maga az ördög festett! Az Óváros egyetlen fennmaradt középkori városkapuja a 14. századi eredetű Mihály-kapu, melynek a kis középkori házak közé beékelődött jellegzetes sziluettje a város egyik jelképe. A tornyot a felső szintjéről feltáruló csodálatos kilátás miatt különösen érdemes felkeresni. A belváros egy másik hangulatos kis terén áll Pozsony és egyben egész Szlovákia legnagyobb és legimpozánsabb barokk épülete, a Prímás-palota, melyet Batthyány József hercegprímás építtetett. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét, valamint szomorú magyar vonatkozásként a szabadságharc főtisztjeinek kivégzéséről szóló dokumentumot. Ez az épület szolgált a reformkori országgyűlések felsőházaként is, míg a mai Egyetemi Könyvtár, a hajdani Királyi Kamara épülete alsóházként. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Héró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a szélesebb közönség. És ha már impozáns paloták: a belvárostól északra, a Hodžovo námestie téren áll egy másik késő barokk stílusú épület, a Grassalkovich-palota, mely megrendelőjéről, a hatvani és gödöllői kastélyokat is építtető gróf Grassalkovich Antalról, Mária Terézia bizalmasáról kapta a nevét, s mely jelen korunkban nem kisebb potentát, mint a mindenkori szlovák köztársasági elnök rezidenciájaként szolgál. Az 1760-ban épült elegáns épület mögött terül el Pozsony leggyönyörűbb nyilvános parkja a maga barokk stílusú franciakertjével. Pozsony legszebb épületének mégsem e monumentális palotákat, hanem az ún. Jó Pásztor Házát tartják az ítészek. A Grassalkovich-palotával egy időben épült ház állítólag a világ legkarcsúbb ilyen jellegű épülete, a rokokó építészet gyöngyszeme. Ezek után már nem meglepő, hogy az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. Nevét egyébként a ház egyik sarkán lévő Krisztus-szobor után kapta, belsejében ma a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg. Bár a „legszebb” jelzőt a Jó Pásztor Háza érdemelte ki, nyugodtan tarthatna erre igényt egy másik nevezetessége is a városnak: a „Kék templom”, vagy más néven Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legékesebb példája.

Persze Pozsonyt nemcsak gazdag múltja, hanem pezsgő jelene miatt is érdemes felkeresni! A szlovák főváros az utóbbi évtizedekben messzi földön híressé lett kedves modern kori szobrairól, melyek zöme a belvárost ékesíti. A legnépszerűbbé köztük talán Cumil, azaz Kandi vált, az egyszerű munkás, aki napjait a csatornából kikandikáló pózban tölti, a rossz nyelvek szerint azért, hogy gyönyörködjék az arra járó szép lányok idomaiban.J

Schöne Nazi szintén emblematikus helybéli szobor, kicsit Cumil kontrasztja és valós alak ihletette. Igazi neve Lamár Ignác, aki közel negyven éven át a város régi utcáinak és kávéházainak elválaszthatatlan és pótolhatatlan színfoltjaként, mint régi vágású, elegáns figura rótta a belváros utcáit, és virágokat osztogatott az arra járó hölgyeknek. A „Paparazzi” névre keresztelt figura viszont legalább annyira megéri a pénzét, mint Cumil, hiszen ő is titokban lesi meg „áldozatait”, hogy aztán örökre lencsevégre kaphassa őket. A Fő tér legkedveltebb alakja mégis Napóleon hevenyészve padra támaszkodó katonájának szobra, ki nem véletlenül került erre a helyre. Ugyanis 1809-ben Napóleon 24 ágyúval próbálta meg bevenni a várost…

Bár a Pozsonyi Vár és a Szent Mihály-torony kitűnő kilátópontok, de az egyikben állítólag örök szél fúj, a másik pedig nem elég magas. Ehhez bizony a modern korba kell utazni, egész az Új Hídig (Novy Most), melyet az 1970-es évek elején építettek.  A 95 méter magas híd tetején lévő kilátóból lélegzetelállító panoráma nyílik. A közhiedelem ellenére az UFO-nak hívott építményben lévő étterem sohasem forgott a torony tetején, ez aszimmetrikus elhelyezéséből következően merő lehetetlenség. Viszont! Az 1975-ben épült Kamzík TV Torony - mely a maga 200 méterével Pozsony legmagasabb építménye - étterme valóban körkörös irányban mozog, és így az egész városra kitűnő kilátás nyílik.

A szlovák fővárosban - melyet Andersen nem véletlenül emlegetett a „mesék városaként” - megtett kiadós kirándulás csakis egy pozsonyi kiflit formáló mosollyal illik búcsút mondani!:-)

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Úton Európában
  • Úton Európában
  •  

    Aktuális híreink

    Ismét segítettünk

    2019. március 21.

    A K és V Kft. gyermekek részére az iskolabútorzat hazaszállítását vállalta magára Németországból, ezzel segítve a jövő generációjának jobb körülmények között történő oktatását.

    Bővebben

    Folytatódik az M1-es autópálya felújítása Tatabánya térségében

    2019. március 14.

    Az M1-es autópályán idén a tervek szerint 43 kilométernyi szakaszon indulhatnak el felújítási munkák. Az idei évre tervezett beavatkozások első ütemeként az 54-es és a 61-es kilométerszelvények között, Tatabánya térségében zajlanak majd munkálatok. Az ideiglenes forgalmi rend kialakítását 2019. március 18-21. között építik ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. bicskei mérnökségének szakemberei. A beruházás ezen üteme várhatóan 2019. június végéig tart majd.

    Bővebben

    Logisztikai Érdemrend elismerésben részesült Varga József

    2019. március 2.

    A megtisztelő kitüntetéssel a társ-alapító, tulajdonos 30 éves munkáját méltatták.

    Bővebben

    Győzelemig futottunk

    2019. január 28.

    A Budapesti Sportiroda által meghirdetett sorozat vállalatok, munkahelyi közösségek versenye, ahol a nevezett résztvevők egyéni és páros számoknál teljes mértékben, váltóknál a csapattagok többségében valóban a cég munkatársai, alkalmazottai, azok családtagjai, partnerei, üzletfelei.

    Bővebben

    Úton Európában

    2018. december 19.

    A kamionútjaink során érintett országok fővárosait bemutató sorozatunk utolsó állomásához érkeztünk. Stílusosak igyekezvén lenni, ezen alkalommal a Mikulás hazájába, Finnországba látogatunk el, azon belül is Helsinkibe, mely az európai kontinens legészakabbra fekvő fővárosa is egyben.

    Bővebben

    CSR Hungary Díjat kapott a K és V Kft.

    2018. december 12.

    2018. november 30-án, a Magyar Külkereskedelmi Bank székházában vettük át a Magyar Üzleti Felelősség Díjat. Az ünnepélyes Díjátadót Dr. György László, a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár nyitotta meg.

    Bővebben