Megosztás:

Úton Európában

Anikó 2018. január 31.

A tavalyi esztendőben szűkebb régiónk, a Mátra rejtett kincseiből válogattunk  Önöknek. Idén a szélrózsa szinte minden irányából átlépjük hazánk határait, azon országok központjaiba látogatva új évadunkban el, melyek főútvonalait szorgosan szelik át oda s vissza kamionjaink. Első alkalommal egy olyan fővárosba invitáljuk Olvasóinkat, mely Budapest mellett nemcsak földrajzilag, de érzelmileg is talán legközelebb esik hozzánk, magyarokhoz.

 

 A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el. Szent Ágoston

„Bécs” – E város neve rövidsége ellenére is kellemes asszociációk egész sorát idézi meg az emberben: Schönbrunni kastély, keringő, Mariahilfer strasse, Sacher-torta, operabál, Habsburgok és Erzsébet királyné (Sissi), adventi vásár, bécsi klasszikusok, tafelspitz és bécsi virsli (frankfurter), Hundertwasser-ház, Bécsi-erdő, filmrajongóknak pedig A harmadik ember…

E rendkívül gazdag kultúrájú város gyökerei igen mélyről táplálkoznak. A római korban Vindobona néven stratégiai jelentőségű település volt, a híres Borostyánút fontos állomása. Középkori szerepe először a Babenberg-hercegeknek köszönhetően nőtt meg, akik székhelyükké tették az akkor már Wien nevű várost. A Babenberg-örökséget a 13. században megszerző Habsburgok méltó utódokká váltak Bécs felemelésében. Még az oszmán törökök is hiába próbálták többször elfoglalni, e tervük mindig kudarcot vallott. Egyszer egy bizonyos Mátyás királynak („S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”) sikerült ugyan meghódítania, ám ez csak taktikai győzelemnek bizonyult. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Hunyadiak halála után minálunk bő két évszázadra „oda lett az igazság”, míg a Habsburg-ház, és vele együtt Bécs a dicsőség és pompa útján indult el ezen időszak alatt. E fényből aztán a 18. századtól, de különösen az Osztrák-Magyar Monarchia idején - mikoron Bécs második fővárosunkká vált - nekünk is jócskán kijutott. Talán nem véletlen, hogy mikor az osztrák fővárosban járunk, oly otthonosan érezzük magunkat, hiszen ezer rokon vonásra ismerünk rá mindeközben. Ami számunkra a Nagykörút, az a bécsieknek a Ring, a Budai-várnegyed a „sógoroknak” a Hofburg, ami nekünk a Mátyás-templom, az Bécsben a Stephansdom, ami ott a Práter, az nekünk a Városliget, a bécsi Városháza (Rathaus) neogót arculata a mi Országházunkéval rokon, míg neoreneszánsz Operaházunk a Staatsoperrel mutat egyezőségeket. A mi Váci utcánk akár a Graben, ami Bécsnek a Donauinsel, az nekünk a Hajógyári-sziget. És akkor még nem is beszéltünk a művészetekről: bécsi szecesszió és Otto Wagner - magyaros szecesszió és Lechner Ödön; bécsi kávéházak - budapesti kávéházak, bécsi operett - magyar operett…

Bécs azonban mégis egyedi arculatú. Egyfelől a komolyzene világrangú fókuszpontja a maga klasszikusaival, melyek nevével oldalakat lehetne megtölteni: Haydn, Mozart, Beethoven, Bruckner, Schubert, Mahler, Webern, Berg és Schönberg. És persze a keringőkirály és családja…Talán nem véletlen, hogy a világ leghíresebb újévi koncertjét a Bécsi Filharmonikusok szolgáltatják esztendőről esztendőre…A pszichoanalízis is innen indult világhódító útjára egy bizonyos Sigmund Freud jóvoltából…

Aztán persze ott a Schönbrunni-kastély, a Habsburgok nyári rezidenciája, benne a világ legrégebbi állatkertjével, vagy Savoyai Jenő herceg palotája, a Belvedere-kastély, benne a Mona Lisa mellett legnézettebb műalkotással, Klimt A csók c. festményével…És ha mindezeket leírtuk Bécs kulturális örökségeinek számbavétele kapcsán, csak a felszínt súrolgattuk…

A közel kétmillió lakosú Bécsnek azonban nemcsak impozáns múltja és ebből táplálkozó pezsgő jelene van - többek között az ENSZ harmadik székhelye -, hanem igen reményteljes jövőnek nézhet elé.  Rendre a világ egyik legélhetőbb városa címet érdemli ki a különféle rangsorolásokban, nem véletlenül. Kiváló a közbiztonság, nincs szmog-szennyezettség, ami főként a város közel felét kitevő zöldövezetnek és a Bécset körülvevő erdők áldásos hatásának tudható be, és kitűnő a vízminőség is, köszönhetően annak, hogy hegyi források táplálják a város vízhálózatát. Bécs egyben a világ egyetlen olyan városa, melynek területén nemzeti park található…

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben