"A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Talán nincs még egy olyan metropolisz Európában, melyet annyi jelzővel illettek volna, mint a cseh fővárost: „arany Prága” „száztornyú város”, a „városok királynője”, „misztikus Prága”, „a legendák városa”… A nemrég elhunyt világhírű cseh származású rendező, Milos Forman „ezer fátyolba burkolózó csábító nőszemélynek” nevezte; „építészeti varázsa szinte egyedülálló a világ összes városa között.” – írta róla Thomas Mann.  Óvárosát a mi Jókaink „egyetlen nagyszabású múzeumként” jellemezte, míg a francia költő, Apollinaire „a Moldván úszó fenséges arany hajóként” aposztrofálta Prágát… Aki járt már a cseh fővárosban, csak egyet tud érteni e jellemzések mindegyikével…

 Talán a fentebbiekből már sejthető, hogy teljességgel reménytelen vállalkozás két oldalban összesűríteni ennek a mesés városnak a történelmét, látnivalóit, hangulatát, ehhez egy teljes útikönyv is kevés. Nem is erre teszünk kísérlet jelen cikkünkben, pusztán csak néhány alapvető és egyben érdekes, ámde futó villanáson keresztül próbáljuk érzékeltetni e különleges, minden építészeti stílust harmonikus kavalkádban egybeötvöző metropolisz egyedülállóságát.

A „városok királynőjének” felfedezéséhez olyan út illik, mely szintén fenséges: a híres „királyi út”: a cseh uralkodóknak a Hradzsinba tartó menete a Károly hídon keresztül, mely Prága legfőbb jelképe, nem véletlenül. A város Moldva folyó fölött átívelő szimbóluma – nevét építtetőjéről és egyben legfontosabb uralkodójáról, a Közép-Európa első egyetemét is alapító IV. (Luxemburgi) Károly német-római császárról kapta. – igazi „rekorder”, hiszen Európa egyik leghíresebb és legrégebbi hídja, emellett a legtöbb szoborral büszkélkedő ilyen jellegű építmény is a világon. Építésének kezdete: 1357. július 9-én, 5 óra 31 perc. Nem valamiféle szőrszálhasogatás kedvéért ragaszkodunk a percre pontos dátumhoz.  Az alapkövet maga az uralkodó helyezte el, miután kikérte az asztrológusok véleményét arról, hogy mi a hídavatás legcélszerűbb időpontja. A csillagászok az Oroszlán jegyét és az 135797531-es ún. palindrom (oda-vissza ugyanúgy olvasható) számsort jelölték meg...A barokk szobrok csak a 17. században kerültek a hídra, ma összesen harminc alkotás látható itt, de szinte mindegyik csak másolat, az eredeti műalkotások ma múzeumi kincsek. Elsőként Nepomuki Szent Jánosnak, Csehország vértanú védőszentjének a szobrát állították fel, akit IV. Vencel, Károly utódja dobatott a 14. század végén a Moldvába, mert nem volt hajlandó elárulni az uralkodónak, mit gyónt neki a hűtlenséggel gyanúsított királyné…A világhírű kőhíd építésze az a Peter Parler volt, aki IV. Károly megrendelésére a Hradzsinban található és szinte az egész városból megcsodálható Szent Vitus székesegyház karakterét is kialakította.  A Prága ékkövének számító fenséges gótikus katedrálist még Károly apja, János kezdte el építtetni, hogy aztán századok hosszú sora következzék az 1929-ben történő végleges elkészültéig és felszenteléséig. A cseh királyok koronázási- és nyughelyéül is szolgáló monumentális építmény egész Közép-Európa leggrandiózusabb ilyen jellegű alkotása. A Hradzsin egyébként a világ legnagyobb összefüggő várterülete, ahol a királyi palota, mint a cseh uralkodók székhelye, 1918-tól pedig a mindenkori köztársasági elnök lakhelye is található. Itt csodálhatjuk meg a prágai várnegyed legrégebbi, egyben legjobb állapotban lévő román kori templomát is, a Szent György bazilikát, melynek vöröslő homlokzata csak egyfajta ízlésesen szép álca arra nézvést, hogy a templom már több mint 1000 éves, ezt főleg a bazilikába belépve lehet érzékelni. És ha már Szent György: a Nagy Lajos udvarában élt Kolozsvári-testvérek híres sárkányölő Szent György szobrának eredetije is a várnegyedben tekinthető meg – ez Európa első teljes alakos bronz lovas szobra! A várnegyed északkeleti részében található ún. Arany Utcácskához (Zlatá Ulicka) is számtalan legenda kötődik, már elnevezését tekintve is. A legmakacsabbul az a mítosz tartja magát, miszerint II. Rudolf idejében itt éltek az alkimisták, akiknek az volt a feladatuk, hogy ráébredjenek az aranycsinálás titkára. Az mindenesetre tény, hogy az itt látható miniatűr házacskák egyikében, a 22-es számúban élt egy ideig Franz Kafka, aki ugyanúgy Prága egyik jelképe, mint maga az utcácska, melyben lakott. A Prágai vár, a Károly híd és az Óváros a Világörökség részét képezi, és mint ilyen, az egyik leggrandiózusabb.

És ha már Óváros (Stare Mesto): Prága legrégebbi tere, az Óvárosi tér sem szűkölködik letaglózó nevezetességekben. Ezek egyikét azonban a most Prágába utazó hiába is keresné: az óvárosi gótikus Városháza csillagászati órája, az Orloj, egy átfogó felújítási program keretében rövid időre eltűnt a rá mindig kíváncsian leselkedő turistahadak szemei elől. A Prága talán legfőbb látványosságának számító, 1410-ben elindított asztronómiai óra a valaha volt legrégebbi és legprecízebb az ilyen jellegű órák között. A három fő részből álló szerkezet összetett szimbólumrendszerre épül: a konkrét idő múlása mellett a Nap és Hold mozgását és az állatövi jegyeket is mutatja. A prágai óra az egyetlen ma a világon, mely képes mérni az ún. babiloni (napkeltétől napnyugtáig tartó) időt! Egy látványos bábjáték formájában pedig óránként a 12 apostol és egyéb szimbólumok: Halál, Hiúság, Hitetlenség és Harácsolás elevenednek meg előttünk. Az Óvárosi tér másik karakteres építménye a gótikus Tyn templom, ahol nem kisebb személyiség alussza örök álmát, mint Tycho Brahe, a 16. század egyik legnagyobb csillagásza. Az Óvároshoz kapcsolódó városrész, a Josefov  (az ún. zsidó negyed) ugyancsak életre szóló élményt ad a világon egyedülálló temetőjével, Löw rabbi Gólemjével, valamint csodálatos díszítésű zsinagógáival...

Ha csak egy hosszú hétvége erejéig tartózkodunk Prágában, akkor is feltétlen merítkezzünk meg az ún. Kisoldal (Malá Strana) zegzugos utcák, gyönyörű templomok, paloták és palotakertek nyújtotta szépségeiben. És persze „Prága Velencéjét” a Kampa-szigetet se kerülje ki az, aki némi megnyugvásra, idillre, festői harmóniára vágyik, vagy épp Mission Impossible rajongó, a film egyes jeleneteit ugyanis itt forgatták.

Ha pedig megszomjaznánk prágai sétánk során, cseppet sem kell aggódnunk! „Bohémia” fővárosa feledhetetlen gasztronómiai élményt nyújt, főként igényes sörkedvelőknek. Ha a történelem iránt érdeklődünk, betérhetünk pl. az U Flekuba, Prága legrégebbi sörözőjébe, ha film- és irodalomkedvelők vagyunk, az U Zlatého Tygra-ba, Bohumil Hrabal kedvenc törzshelyére, vagy épp az U Kalicha (A kehelyhez címzett) sörözőbe, ahol nem kisebb személy időzött sokat, mint Svejk, a derék katona és persze kiötlője, Jaroslav Hasek. Sörkorcsolyaként pedig kiváló dinsztelt káposztás-knédlis-vadas étkek vagy épp a pácolt camembert (nakládany hermelín) várnak ránk egyedülálló cse(h)megeként…

Aki viszont a modern, lüktető Prágát akarja „megkóstolni”, annak ott kínálkoznak a Vencel tér közkedvelt üzletei, kávézói, a nemzetközi hírű David Cerny kortárs művész egész Prágát behálózó provokatív szobrai és persze a Nove Mesto leghíresebb újabb kori épülete, az ún. Táncoló Ház, vagy, ahogy a helyiek nevezik: „Fred és Ginger ház”. És persze a futurisztikus Zizkov TV-toronyról, Prága legmagasabb építményéről se feledkezzünk meg, ahonnan 360°-os panoráma-kilátás nyílik „a városok királynőjére”…