Megosztás:

A személyszállítás története

2019. október 30.

Kedves Olvasóink!

Az előző két alkalommal a levegőben utaztunk, jelen témánknak köszönhetően viszont most leereszkedünk a mélybe, hiszen a földalatti személyszállítás hőskoráról szól legújabb cikkünk. Külön öröm, hogy ennek kapcsán hazai vonatkozásokat is érinthetünk, hiszen az európai kontinens második és a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja Budapesten épült ki.

A földalatti vasút története

Az „elő fecskék” azonban mégsem mi voltunk, hanem a 19. század legfejlettebb iparvárosa, London, az ipari forradalom bölcsőjének, Angliának a fővárosa. Az ekkor lezajló technikai revolúció egyik fő következménye a korábban soha nem tapasztalt ütemű városiasodás (urbanizáció) lett, mely a „világ műhelyét”, Angliát és azon belül Londont különösen erőteljesen érintette. A tömeges személyszállítás iránti igényt kezdetben itt is delizsánsszal, lóvasúttal, omnibusszal oldották meg, ám a 19. század közepére a világ legfejlettebb iparvárosában a személyforgalom és a földfelszíni közlekedés olyan drasztikus mértékben megnőtt, hogy London már egyre nehezebben viselte az ezzel együtt járó kaotikus dugókat. A lehetséges megoldást egy Charles Pearson nevű londoni ügyvéd kínálta először, aki már 1830 körül felvetette a földfelszín alatti közlekedés gondolatát. A merész és újszerű ötlettel nehezen barátkozó parlament kezdetben sorra elutasította az erre vonatkozó javaslatokat, ám 1854-ben végül elfogadtak egy földalattit támogató törvényt, a pénzügyi forrásokat viszont csak 1860-ra tudták előteremteni. Az alagutat egy úgynevezett „cut-and-cover” módszerrel építették, azaz a felszíni talaj kiásását követően a keletkezett vájatot befedték. A 6,5 km hosszú alagút kiásása hatalmas erőfeszítéseket igényelt, hiszen akkor még nem állt rendelkezésre fúrópajzs, amely megkönnyítette volna a munkálatokat. Végül 1863. január 9-én nyílt meg ünnepélyes ceremónia keretében a világ első földalattija, mely a három legjelentősebb vasúti csomópontot, a Paddington Station-t, a King’s Cross-t és a Farringdon Street-et kötötte össze. Mivel e szerelvényeket még gőzmozdonnyal vontatták, így szellőzőkéményeket is építettek a füst elvezetésére. Az első kocsiknak nem volt ablakuk, mert a tervezők a nagy sebesség és a kopár falak látványa miatti pániktól féltek. A nagyközönség által január 10-én birtokba vett földalatti hamarosan már közel harmincezer utast szállított naponta. Mivel az elkészült vonal a Metropolitan Railway nevet kapta, később az ebből származó rövidítésként terjedt el az új találmányra a metró elnevezés.

Bevezetőnkben említettük, hogy a világ első villanyhajtású földalattija hazánkban épült, melyet a millenniumi ünnepségek keretében, 1896-ban adtak át a nagyközönség számára. A 19. század második felében, különösen az 1873-as egyesítést követően ugyanis Budapest világvárosi jelleget kezdett ölteni, az ekkor meginduló grandiózus fejlesztéseknek köszönhetően. Ennek egyik ékessége volt a főváros szerkezetének gerincét adó Andrássy út (Sugárút) és Nagykörút kiépülése. A meglóduló népességnövekedés itt is a tömegközlekedés megszervezésének feladatát vonta maga után, melynek fejlesztésében két cég, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) és a Balázs Mór vezette Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) versengett. A két rivális azonos módon, egy új villamos segítségével akarta tehermentesíteni a meglévő vonalakat, ám a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ragaszkodott ahhoz az elképzeléséhez, hogy a Sugárúton ne épüljön felszíni vasút. Balázs Mór ezután kezdte el javasolni a Londonban látott példa nyomán a földalattit a Sugárút vonalán, és miután ebben sikeresen megegyezett a rivális vállalattal, 1894 januárjában közös terveket nyújtottak be. Meg is kapták az engedélyt, de csak azzal a feltétellel, hogy az 1896-os ünnepségekre el kell készülniük. Tehát mindössze 21 hónap állt rendelkezésükre, így az építkezésen ezer főnél is többen dolgoztak, gyakran vasárnapokon is. A terveket a BVVV két mérnöke, Schweiger Henrik és Wörner Adolf készítette el. A 6 méter széles és 3700 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Mivel az alagútnak el kellett férnie a nagykörúti főgyűjtőcsatorna fölött, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették, a fémszerkezeteket és a földalatti szerelvényeinek karosszériáját a Schlik-féle Vasöntöde és Gépgyár biztosította. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay-gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek. A végül időben, kiváló műszaki színvonal mellett elkészült vasútvonalat 1896. május 2-án maga az uralkodó, Ferenc József adta át ünnepélyes külsőségek között, melyet 2 filléres jeggyel lehetett igénybe venni, és a mai Vörösmarty tértől a Széchenyi fürdőig szállította utasait. A száz éves évforduló kapcsán 1995-ben felújított Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy úttal együtt ma már a Világörökség részét képezi.

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  •  

    Aktuális híreink

    K&V Mikuláskamion Rajzpályázat Díjkiosztó

    2023. december 5.

    December 3-án Advent első vasárnapjának ünnepi varázsában került sor a K&V Mikuláskamion Rajzpályázat díjátadójára, a gyöngyösi Belváros téren. 

    Bővebben

    Belföldi fuvarozás üzletágunk

    2023. november 22.

    A K&V négy alapvető üzletágra építi tevékenységét, amelyek között a belföldi fuvarozás fontos szerepet kap: ez a szektor szorosan összefonódik nemzetközi fuvarozási szolgáltatásunkkal, valamint innovatív raktárainkkal, melyekkel így egy integrált logisztikai hálózatot alkot megbízó partnereink legnagyobb megelégedésére.

    Bővebben

    Energiahatékonyság cégünknél

    2023. november 15.

    A K&V hosszú ideje elkötelezetten igyekszik csökkenteni karbonlábnyomát, hogy kevésbé terheljük a környezetünket. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink, unokáink egy élhetőbb világban nőjenek fel, és segítsünk munkatársainknak az energiaválság idején is spórolni, anélkül hogy otthonuk kellemetlenül hideg vagy túl meleg lenne.

    Bővebben

    Az út, ami összeköt

    2023. november 9.

    Bemutatkozik a K&V Személyszállítás Üzletága 

    Bővebben

    Pályaorientációs nap Cégünknél

    2023. november 3.

    Múlt héten a gyöngyösi Arany János Általános Iskola 6. osztályos tanulói látogattak el hozzánk a Pályaorientációs nap keretében.

    Bővebben

    Elektromos Volvo járművet teszteltünk

    2023. október 27.

    Újabb, izgalmas fejezethez érkeztünk a K&V fenntarthatósági törekvéseiben: tegnap egy Volvo FL100% elektromos hajtású, 16 tonnás tehergépjárművet vettünk át egy hónapos tesztelésre a Volvo Hungária Kft-től.

    Bővebben