Megosztás:

A személyszállítás története

2019. március 29.

A K&V Kft. a 2012-es esztendőtől új szolgáltatásként indította el palettáján a személyszállítást, amely az elmúlt esztendők alatt látványos fejlődésnek indulva regionális hatókörű üzletággá nőtte ki magát. Az idei esztendőben útjára induló ismeretterjesztő sorozatunkat így e témakörnek szenteljük. Hónapról hónapra jelentkező cikkeinkben a teljesség igénye nélkül ismertetjük majd a személyszállítás legjelentősebb korszakait, módjait, és egyéb érdekességeit. Tartsanak velünk!

Első részben mindjárt egy hazai sikertörténetet mutatunk be a személyszállítás korai történetéből.

Van egy olyan szavunk, amely szinte az összes nyugati nyelvbe beépült: ez pedig nem más, mint a kocsi. Az angol coach, a német kutsche, a spanyol coche, az olasz cocchio, a flamand goetse, a lengyel kocz, vagy épp a svéd kusk mind a mi kocsi szavunk adott nyelvnek megfelelő változata. De minek is köszönhető ez? Egy településnek, a Komárom megyei Kocs községnek, ahol a róla elnevezett lóvontatású szekérjárművet készíteni kezdték az itteni kisiparos mesteremberek a 15. században. Természetesen ilyen jellegű járművek és hintók már jóval korábban léteztek, ám a Kocsban készült kocsi különlegességét az adta, hogy rendkívül könnyű, finom kidolgozása révén minden más hasonló célzatú négykerekűnél gyorsabb és kényelmesebb volt, ezért Európa-szerte híressé és elterjedtté vált. Nem túlzunk, ha azt írjuk, hogy a maga korában ugyanolyan elismert jármű volt, mint évszázadokkal később a Galamb József által kifejlesztett Ford T-modell.

És hogy mikortól? Mátyás királyunk korától, ő volt ugyanis, aki számos helyre megtett utazásai okán szorgalmazta a gyors és komfortos személyszállítást, főleg, miután székhelyét 1485 után az általa meghódított Bécsbe tette át. Magának a kocsinak koczy alakban való első írásos előfordulása 1469-ből való, részletes, elismerő és dicsérő hangú leírását pedig Sigmund von Herberstein osztrák diplomata adta 1518-ban, aki Bécsből Moszkvába utazván az út magyarországi szakaszát e járművel tette meg, magában Kocs községben is elidőzve, hiszen a kicsiny, de annál híresebbé vált település a Buda–Bécs közötti útvonal egyik állomása is volt.

A kocsi számos apró, de hasznos beépített újítás összeadódásának köszönhette diadalútját. Először is: az első kerék nagyságát kisebbre vették a hátsónál, így az már eleve gyorsabbá vált. Az igazi nagy találmány azonban az volt, hogy fordíthatóvá tették az első tengelyt, ettől egészen kis ívben is be tudott fordulni, tehát nagyon mozgékony is volt. A lendületességet fokozó természetes rugalmasságát nem valamilyen felfüggesztésnek vagy rugózásnak, hanem a jól megválasztott faanyagok finom összedolgozásának köszönhette. A többféle rugalmas keményfából készült kerekek, kocsiderék, facsapok, faperselyek, fatengelyek csökkentették a rázkódást. Maga a vasalatlan kerék, bár könnyen tört, igen rugalmas volt. A járművet emellett „három lóerősre” tervezték: a jobb hátsó tengelyhez hámfával rögzítettek egy rudat a plusz egy ló számára. A kocsi-szekér sebességét azzal is növelték, hogy nagyon könnyűvé tették a felépítményt, leszerelve róla a hintóknál szokásos nagy, nehéz oldalfalakat és helyükre könnyű, ugyanakkor nagy szilárdságú, vesszőből font kast építettek. És hogy ne legyen „fapados”, báránybőrből készült és pehellyel töltött párnával tették még kényelmesebbé az utazást. Előnyként jelentkezett még a korábbiaknál nagyobb rakterület, amely képes volt befogadni több utast útipoggyászostul. Erre az tette képessé, hogy oldalait négy lőcs támasztotta, melyek a teher egy részét a tengelycsapok végére is átvitték. Ennek következtében a tengelyderekat vastagítás nélkül hosszabbra lehetett hagyni. Így a kocsiderék feneke tetemesen szélesebb lett a nyomtáv szokásos (kb. 130 cm) szélessége mellett. Kétoldalt két-két lőcs azt is biztosította, hogy az oldalakat a kerekeknél jó magasra lehetett szerkeszteni. Ezáltal elkerülhetővé vált a sár és por beverődése a kocsiba. Mindezek, valamint a lófogatolás jó rendszertechnikája tették praktikussá a kocsit. Mindegyik lovat könnyű szügyhámmal szerszámozták fel, ami nem gátolta azokat sem a futásban, sem a jó erőkifejtésben. A magyar lovak szívóssága, kiváló szekeressége (kocogva való húzóképessége) nagyban növelte a kocsi jó teljesítményét. Mindezek az előnyök, jó tulajdonságok együttvéve magyarázzák azt a nagy sikert, amit e szerkezet Európában elért.

Mátyás király nem véletlenül ismerte fel ebben a könnyű járású, pompás kis járműben rejlő adottságokat, és rendelkezései alapján tömegesen kezdték el gyártásukat és hamarosan a gyorspostaszolgálat alapjárműveivé is váltak, az utasok mellett leveleket, könnyű tárgyakat egyaránt szállítva rajtuk.

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben