A személyszállítás történetével foglalkozó cikksorozatunk mostani és következő fejezetében az első ipari forradalom legjelentősebb találmányainak, a gőzhajónak és a gőzmozdonynak a felfedezéséről és hatásáról, valamint magyarországi vonatkozásairól tudhatnak meg kedves olvasóink érdekességeket. Mivel a feltalálás „rangelsősége” a gőzhajót illeti meg, mostani cikkünket e közlekedési eszköznek szenteljük. Tartsanak velünk!
Még szinte el sem kezdődött a francia forradalom, amikor az angolszász világot egy egészen másfajta „földrengés” érte el: az ipari forradalom, melynek motorját egy teljesen új energiaforrás indította be. Az emberiség évezredekig kétféle, szerkezeteket mozgató energiát ismert: a víz-és szélenergiát. 1769-ben azonban új korszak köszöntött be civilizációnk történetében, megjelent egy ekkor szabadalmaztatott hőerőgép: a modern kori gőzgép, amely átalakította a világot. Feltalálójában az egész világ James Wattot tiszteli, pedig nem ő készítette az első működőképes, iparilag használható gőzgépet, hanem Thomas Savery és Thomas Newcomen. James Watt „csupán” tökéletesítette azzal, hogy egy új, fontos részegységgel, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátorral látta el, amellyel a gép hatásfokát, gazdaságosságát növelte meg jelentősen.
A gőzgép diadalútjának első fontos állomása a gőzhajó megjelenésében érhető tetten. A dátum 1807, a feltaláló neve pedig Robert Fulton, amerikai festőművész. Ami Fulton pályafutását illeti, nem történt elírás, ugyanis eredetileg valóban festőművész volt, ám ifjú kora óta nagy rajongással viseltetett a mechanika iránt. Így történt, hogy festőtanoncként Londonban járva megismerkedett a korabeli gőzhajó-kísérletekkel: a gőzszivattyúval kifecskendezett vízsugaras és a lapátkerekes megoldásokkal. Hamarosan ő maga is kísérletekbe kezdett, s arra következtetett, hogy hatékonyabb lenne, ha több forgólapátot szerelne a hajótatra. 1803-ra Livingston párizsi amerikai követtel – akinek gőzhajó-monopóliuma volt New York állam területén – 20 méter hosszú, oldalsó lapátkerekű gőzhajót építettek a Szajnán, de az nem felelt meg a francia mérnökök elvárásainak. Fulton így hát visszautazott Amerikába, ahol megépítette Clermont névre keresztelt hajóját, amivel 1807-ben, 32 óra alatt sikeres utat tett meg a Hudson-folyón, a New York és Albany közötti 240 km-es szakaszon. Ezzel történelmet írt, bebizonyítva a gőzhajózás életképességét, mely igen gyorsan elterjedt, kezdetben csak Észak-Amerikában. Az első gőzhajó, amely 1819-ben átszelte az Atlanti-óceánt, a Savannah volt. A hajó az egy hónapig tartó út nagyobb részét még vitorlákkal tette meg, úgy vélték ugyanis, hogy fűtőanyaga, a szén, amit magával kell vinnie, erősen csökkenti a hajó hasznos terhelését és a gőzgép hosszú utakra nem alkalmas. Végül 1838-ban, egy másik hajóval versenyezve, az angol „Great Western-nek” 15 nap alatt sikerült átkelnie az óceánon. Ez vitte végleg diadalra a gőzhajózást.
Ami pedig hazánkat illeti, szégyenkezésre semmi okunk nincs, hiszen igen hamar sor került az új találmány itthoni debütálására, méghozzá 1817-ben, a Dunán. Ekkor tette meg ugyanis első próbaútját Bernhard Antal pécsi feltaláló Carolina névre keresztelt gőzhajója, melyet a Dráva menti Sellyén épített. A hajót először vontatóként akarták hasznosítani a Dunán, mivel azonban teljesítménye nem volt még elegendő e feladathoz, ezért végül személyszállításra használták Pest, Buda és Óbuda között. Az utasok a hajó vontatta uszályra szálltak fel és az együttes napi két menetet teljesített. A hazai gőzhajózásért azonban minden kétséget kizárólag Széchenyi István tette a legtöbbet, hiszen mind a Dunán, mind pedig a Tiszán ő indította el azokat a folyószabályozási munkálatokat, melyek elengedhetetlen feltételei voltak a hajózás fejlődésének. A Dunát illetően a következő lépés az Óbudai Hajógyár létrehozása volt. Az itt készített első gőzhajó 400 utas befogadására volt képes és az Árpád nevet kapta, építését pedig 1837 elején fejezték be. Hamarosan a Tiszán is megjelentek az első gőzhajók, de elterjedésükhöz nagyon jelentős folyószabályozási munkálatokra lett volna szükség. S bár Széchenyi az 1840-es évek közepén ezt el is kezdte szervezni, a tényleges munkálatokra csak a szabadságharc bukása után került sor. Ami pedig „a magyar tengert” illeti, itt is „a legnagyobb magyar” volt az, akinek kezdeményezésére elindult a balatoni gőzhajózás. Az első balatoni gőzhajó a Kisfaludy volt, melynek hajótestét az Óbudai Hajógyárban építették, és angol Penn-gyártmányú gőzgépe lapátkereket hajtott. A hajó először 1846. szeptember 21-én, Széchényi 55. születésnapján hagyta el a balatonfüredi kikötőt. I. osztályú termét Széchenyi feleségének ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. A Kisfaludy gőzösön két hajózási szakember teljesített szolgálatot: a kapitány és a gépész. A hajón belsejében pedig ebédlő, könyvtár, parkettás padló, párnázott ülések, fűthető szobák szolgálták az utazók kényelmét…
A következő alkalommal gőzhajóról gőzmozdonyra szállunk, hogy megismerkedjünk a 19. század legfontosabb találmányával. Tartsanak akkor is velünk!
Kedden a Mátraaljai Munkaadók Egyesületének tagvállalatai látogattak el hozzánk, hogy első kézből tapasztalják meg, milyenek egy logisztikai vállalat mindennapjai.
BővebbenMegtiszteltetés számunkra, hogy partnerünk, az EUROWAG egy átfogó cikkben mutatta be közös együttműködésünket és a K&V történetét, amely generációkon átívelő sikereinkről, a fenntartható logisztika iránti elkötelezettségünkről és a hazai piac kihívásairól is szól.
BővebbenA hatékonyság és fenntarthatóság jegyében 10 új IVECO S-Way nyergesvontatóval bővült belföldi fuvarozási flottánk! Az új járműveket hétfőn az ETV Truck csapatától vettük át, akiknek szakértelmében és megbízhatóságában ismét maximálisan megbíztunk.
BővebbenMi, a K&V-nél, munka közben ki nem állhatjuk a csúszást – legyen szó akár határidőkről, akár rakományokról. De most hétvégén, Szlovákiában, Donovalyban, örömmel csúsztunk – méghozzá a sípályákon!
BővebbenIdén február 1-én került megrendezésre a Dr. Fejes András Sport- és Rendezvénycsarnokban a III. Gyöngyösi Jótékonysági Sportbál, melyen kollégáink is részt vettek. Ez az esemény különösen közel áll hozzánk, hiszen a K&V-nél a mozgás és annak öröme a munkavállalói jólét egyik legfontosabb alappillére.
BővebbenÜzletfejlesztési vezetőnk, Varga Viktor szerdán részt vett az IVECO BUS magyarországi importőrének, az ECO-tech visiON Kft.-nek a buszbemutatóján, ahol két igazán figyelemreméltó modellt mutattak be: az IVECO Daily Glance Tourism és az IVECO EVADYS turistabuszokat.
Bővebben