Híres utakról szóló sorozatunkban elérkeztünk az e téren talán legnagyobb fordulatot elindító korszakig, az ún. ipari forradalom koráig. A 18-19. század a mezőgazdasághoz, az iparhoz és a városiasodáshoz hasonlóan a közlekedés területén is lényegi változásokat idézett elő. Mai cikkünkben a korszak legismertebb úttervezőjét, John McAdam skót mérnököt mutatjuk be, valamint a róla elnevezett makadámutak építésének technológiáját.

„Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből.”
IV. rész: makadámutak
John McAdam 1756-ban született Skóciában. Apja halála után fiatalon az amerikai gyarmatokra utazott, és nagybátyja kereskedelmi vállalatánál helyezkedett el. A függetlenségi háború után már jómódú emberként tért haza és vett birtokot szülőföldjén. A vagyonossá vált McAdam sokat utazgatott, és eközben elborzasztották a rossz minőségű, hiányosan karbantartott utak. Angliában az utak úgy készültek, hogy a durva kőzúzalék alépítményre kavicsot terítettek. Ami azonban kielégítő volt a gyalogos közlekedésre nézve, az már nem felelt meg az egyre élénkebb postakocsi-forgalomnak: a laza szerkezetű alapzatok nem bírták el a nehéz járműveket, a kerékvágások mélyen besüppedtek, ráadásul tele voltak kisebb-nagyobb gödrökkel.
McAdam kezdetben saját költségén kezdett kísérletezni, később Angliában, már állami megbízásból folytathatta munkáját. A skót mérnök által tervezett utaknak szó szerint az egész ország, majd egész Európa a csodájára járt. E szempontból nézve beszédes adat, hogy McAdam – aki két fontos értekezést is közzétett módszeréről – műveiből két év múlva már az ötödik kiadás is elfogyott. Javaslatára a brit parlament felállított egy útépítést vizsgáló bizottságot, őt magát később Nagy-Britannia útügyi főfelügyelőjévé nevezték ki. E megbízatás keretén belül, a teljes brit úthálózat felmérése és javítása céljából elképesztő mennyiséget utazott. Az addigra már európai hírnevű mérnök szerénységét jól mutatja, hogy a neki felajánlott lovagi rangot is visszautasította, megelégedve azzal, hogy láthatta és megélhette az általa elindított folyamat végeredményét: a jó minőségű úthálózat kiépülését hazájában. 1836-ban, nyolcvanéves korában halt meg, közmegbecsülés által övezve.John McAdam még bristoli kerületi útfelügyelőként dolgozta ki az új útépítési technológiát, mely három pilléren nyugodott:
Újításait 1822-ben vezette be. A nem túl termelékenyen építhető rakott terméskőalap helyett egy 25 cm összvastagságú, több rétegben felvitt zúzottkőréteget teríttetett le. A földműre elsőként kb. ökölnyi nagyságú durva zúzottkövet terítettek szét, lazán, 15–20 cm-es vastagságban, erre kisebb szemcseméretű zúzottkövet terítettek 6–8 cm-es vastagságban, amelynek a felületére általában még kisebb méretű, homokkal kevert, ún. hengerlési zúzalékot is szórtak, illetve hengereltek be kiékelésként.
McAdam neve olyannyira ismertté vált, hogy a zúzottkőburkolatokat az egész világ makadámburkolatnak nevezi. Mivel a kötőanyag nélküli makadámburkolat hengerléses kiékeléséhez vizet is permeteztek ki, elterjedtté vált a vízkötésű makadámút megnevezés.
A kötőanyag nélküli út felülete azonban folyamatosan kopott, ezért azokat pótolni kellett. És az is gond volt, hogy az utak állandóan porzottak. Ezért eleinte kőburkolattal fedték be a városi, főleg a belvárosi makadámutakat. A külvárosi makadámutak portalanítását kátrányolajjal oldották meg.
Még fejlettebb technológia az aszfalt-makadámút: már 1837-ben felfedezték, hogy a forró állapotúra hevített természetes aszfalt porítható, majd abból vízzáró aszfaltburkolat készíthető: a rendes módon előállított makadámutak aszfalttal leöntve annak felületét egyenletesebbé és ellenállóbbá teszik.
Bár a skót mérnök már nem élhette meg technológiájának ilyen jellegű tökéletesedését, ma már egyöntetű, hogy makadámutakban a modern kori műutak elődjét tisztelhetjük.
A hétvégén négy helyszínen is találkozhattatok velünk: két óvodában, a Banditos Pizzéria gyereknapján és Ludason is ott voltunk egy-egy kamionnal, melyek természetesen pillanatok alatt a legnépszerűbb „játékká” váltak.
BővebbenKöszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek a K&V Közlekedésbiztonsági Napjára! A mai Közlekedési Kultúra Napja apropóján külön öröm visszagondolni szombatra, amikor is átélhettük, mennyi gyerek és felnőtt érdeklődik a biztonságos közlekedés iránt. Különösen annak tudatában, hogy a K&V járművei naponta több mint százezer kilométert tesznek meg az utakon, ezért is tartottuk fontosnak, hogy a közlekedésbiztonságról ne csak beszéljünk, hanem valódi lehetőséget teremtsünk a megtapasztalására. Milyen felülni egy kamionba? Mennyire más egy akadálypálya, mint egy sima biciklizés? Mit lát egy sofőr – és mit nem?
BővebbenIdén is lezajlottak a K&V-nél az auditok, és megőriztük az ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítványainkat, 3 éves újratanúsítással. Az ISO 9001 értelmében a folyamataink átláthatóak, követhetők, és ugyanazt a minőségi szolgáltatási szintet tudjuk hozni nap mint nap. Az ISO 14001 pedig arról tesz tanúbizonyságot, hogy működésünk során a környezetre is figyelünk.
BővebbenMájus 9-én várunk mindenkit Gyöngyösön a rutinpályán, ahol most már biztos. hogy a HEGYI MENTŐK is velünk lesznek! A Kékes Kutató-Mentő Alapítvány csapata nemcsak bemutatkozik, hanem egy mentést is megmutat élőben. Tudjátok, ők azok, akik akkor lendülnek akcióba, amikor valaki eltéved az erdőben vagy bajba kerül túrázás közben.
BővebbenMost hétvégén a járműveink helyett a kollégáink gyűjtötték a kilométereket Vasárnap kora reggelre ugyanis a K&V csapata sikeresen teljesítette a 209 km-es UltraBalatont, ráadásul több mint 1 órát javítva a tavalyi eredményen!
BővebbenA logisztikában ritkán látványos, hogy ki mit tesz a környezetért. Nincs körülötte nagy felhajtás, inkább apró döntések sokaságával tehető zöldebbé, felelősebbé egy vállalat működése
Bővebben