Megosztás:

Világjáró magyarok 2. rész

2016. április 17.

Felfedezőkedvű olvasóink számára összeállított, híres magyar világjárókról szóló cikksorozatunk második részében két olyan hőst mutattunk be, akiket nyughatatlan természetük sodort 21. századi mércével mérve is hihetetlennek tűnő kalandok egész sorába.

 

A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvasta el. /Szent Ágoston/

A mai alkalommal az Ázsia-kutatás két nagy úttörőjének pályájába nyerünk betekintést. Olyan elhivatott személyek voltak ők, akiket tudós lelkületük önfeláldozó vállalkozásokra ösztönzött. S mindezt nem egyéni sikerek és hírnév reményében tették, csakis a világról alkotott ismereteik gyarapításának és közkinccsé tevésének szándéka vezérelte őket.

Az Ázsia-kutatás úttörői: Kőrösi Csoma Sándor és Stein Aurél

A széles nagyvilágban is legismertebb, legnagyobb tiszteletnek örvendő magyarok egyike Kőrösi Csoma Sándor. Személyében ugyanis a tibetológia megalapozóját üdvözölhetjük. Kőrösi nem akármilyen mélységekből jutott el a világhírnév magaslataiba. Erdély egyik legnyomorúságosabb szegletében látta meg a napvilágot 1784-ben, elszegényedett székely köznemesi család gyermekeként. A rendkívül éles eszű fiúcska már a híres nagyenyedi Bethlen Kollégiumban is kitűnt világra irányuló kíváncsiságával. Hamarosan a Göttingeni Egyetem hallgatója lesz, ahol egyik professzora kelti fel benne az érdeklődést saját őshazájának kutatása iránt, ez később életcéljává válik. Olyannyira, hogy még az egyéni boldogulás kényelmes útjáról is lemond, visszautasítva egy jól jövedelmező professzori állást.

1819 végén lépi át szeretett szülőföldje határait, hogy eljusson a régi ujgurok földjére, Dzsungáriába. Ő nem tudja még, de a hazájától való búcsú örökre szól.

A Török Birodalom területén át jut el Bagdadba, sivatagi úton végül Teheránba, majd onnan Bokharába. Magányosan, pénztelenül, ezer veszéllyel dacolva sikerül átkelnie a Hindukuson. Lahore, Amritszár, Kasmír, a Karakorum jeges hágói a nehéz út következő állomásai. A Himaláján felkapaszkodva érkezik meg a kopár Ladak tartomány földjére, ahol egy sorsdöntő találkozásban lesz része. William Moorcroft brit kormánymegbízott azonnal felismeri benne a ragyogó tehetséget, és egy rendkívüli küldetéssel bízza meg. Mivel a britek számára nagyon fontos volt az Indiával szomszédos területek tibeti nyelvű lakóival való kapcsolatfelvétel, felkéri őt egy tibeti-angol szótár és nyelvtan elkészítésére, jelentős anyagi támogatást biztosítva az ekkorra kilátástalan helyzetbe került hazánkfiának. Mivel Kőrösi úgy vélte, küldetését elősegítheti a tibeti nyelv behatóbb megismerése, elfogadta a felkérést. Moorcroft ajánlólevelének hatására a ladaki uralkodó engedélyezte számára, hogy egy világtól távol eső kolostorban megkezdje tibetisztikai tanulmányait. Elképzelhetetlen távolságokat és magasságokat legyőzve Zanglában - aszketikus körülmények között - végre elmerülhetett tudományos munkájában. Itt tartózkodásának másik fontos helyszíne Phouktal volt. A szédítő meredély fölött egymáshoz kapcsolódó évezredes kolostorépületek értékes könyvtárat rejtettek, ahol a tibeti nyelv rejtelmei mellett a buddhizmus tanításaival is megismerkedett. Itt vásárolta meg a Magyar Tudományos Akadémiának hazaküldött értékes tibeti kéziratokat is. Munkáját Kanamban folytatta, ahol nyelvészeti kérdések mellett alapvető fontosságú tanulmányokat írt az orvos- és természettudomány, geográfia, vallás tárgyköreiben. Életének utolsó évtizedét Kalkuttában töltötte, ahol fő művét, az 1834-ben megjelent Tibeti-angol szótár és nyelvtan című alapművét rendezte sajtó alá. Úttörőként tanulmányozta a buddhizmust is - és bár keresztény mivoltát sosem tagadta meg -, halála után bodhiszattvaként tisztelték. Mivel azonban eredeti célját (az őshaza felkutatása) nem érte el, élete alkonyán újra vándorbotot ragadott, hogy eljusson Dzsungáriába, ám Dardzsilingben, egy maláriás fertőzés okozta váltóláz végleg leterítette. Itt magasodó síremléke ma zarándokhely. Ahogy Széchenyi írta róla: „Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyar lelkében.”

Stein Aurélt – akit példaképe, Kőrösi Csoma Sándor ösztönző ereje juttatott el Ázsia szívébe – sem hazai földön érte a halál. Kabulban, az afgán fővárosban található síremlékén a következő felirat olvasható: „A man greatly beloved…” 

A 20. század legsokoldalúbb Ázsia-kutatója alapvető felfedezésekkel gazdagította az orientalisztikát, a régészetet és a művészettörténetet.  Stein 1862-ben, jómódú zsidó család gyermekeként született. Szülei korai elvesztése után rokonai gondoskodtak taníttatásáról. Érdeklődése hamar a Kelet-kutatás felé fordult. A Drezdában, Bécsben, Lipcsében és Tübingenben folytatott orientalisztikai, klasszika-filológiai és összehasonlító nyelvészeti stúdiumokat követően mindössze 21 évesen már bölcsészdoktor. Eredményességét itthon is elismerik: Trefort Ágoston kultuszminiszter támogatásával ösztöndíjas lesz Oxford és Cambridge egyetemein. Mindeközben kartográfiai, tereptani gyakorlatokat, hegyjáró tapasztalatokat is szerez. A brit szakmai körök is hamarosan felfigyelnek rá. Az ő ösztönzésükre jut el Indiába 1887-ben, ahol ifjú tudósként a lahorei Pandzsáb Egyetemen szanszkrit nyelvet és irodalmat tanít, majd az Oriental College igazgatója lesz. Élénken foglalkoztatják a magyar őstörténet kérdései is, Kőrösi Csoma Sándor példája nyomán kezdi meg híres expedícióit. A Szind folyó völgye fölötti gigantikus hegyek között veri fel sátortáborát, itt írja meg jelentős művei zömét. Nagy elődjéről egy helyütt így ír: „Dolgozóasztalom mellől letekinthetek a Szindh völgyére, és gyakran gondolok ilyenkor szegény Kőrösi Csoma Sándorra, aki 1822-23-ban háromszor tette meg az utat Kasmír és Ladak között.”

A brit gyarmati kormányzat pénzügyi támogatásával Belső-Ázsia ismeretlen területeit kutatja gyalog, lóháton, forróságban, fagyban. Számos ősi buddhista szentélyt tár fel, azonosítja Nagy Sándor hadjáratainak színhelyeit, Aornosz híres sziklavárát, feltérképezi a Kunlun 6-7000 méteres hegyláncait, ásatásokat végez a Takla-Makán déli részén. Második expedíciójára 1906-09 között kerül sor, többek között a Tárim-medence viszontagságos vidékén. A hajdani híres utazó, Marco Polo nyomán haladva felfedezi az ókori kínai védőfalak legnyugatibb maradványait, azonosítja a Selyemút egyik szakaszát. Honfitársa, Lóczy Lajos híradásai nyomán eljut Tunhuangba, az Ezer Buddha Csarnokaiként emlegetett híres barlangszentélyhez. Itt bukkan arra a páratlan tudományos lelet-együttesre, mely több ezer kínai tekercset, dokumentumot, több száz buddhista selyemfestményt tartalmaz. A felbecsülhetetlen értékű anyag ma a British Museum és az Indiai Nemzeti Múzeum legféltettebb kincsei közé tartozik. Stein expedícióinak sikere nagymértékben köszönhető annak, hogy igazi nyelvzseniként mindig meg tudta találni a hangot az itt élőkkel: perzsa, urdu, hindi, kasmíri és pandzsábi nyelven egyaránt kitűnően társalgott. Szenvedélyes felfedező munkája sajnos végzetes sérüléseket is okozott: gleccser-kutatásai során gyógyíthatatlan fagysérüléseket szenvedett, jobb lábujjait amputálni kellett.

Akadályokat nem ismerő rendkívüli személyiségével az egyetemes művelődéstörténetet szolgálta. Tanulmányok, cikkek, lebilincselően érdekfeszítő útirajzok, általa szerkesztett topográfiai térképek sora voltak hozadékai expedícióinak. Ázsia ismeretlen világát keltette életre általuk. Az India és Kína közötti földrajzi és kulturális kapcsolatok múltjának feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Még nyolcvanesztendősen is terepfeltárásokat végzett, Afganisztán földjének titkait kutatva érte a halál az egyik legeredményesebb és egyben legrokonszenvesebb magyar tudósunkat.

 

 

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Világjáró magyarok 1. rész
  •  

    Aktuális híreink

    2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

    2019. október 15.

    Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2019. október 14.

    Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

    Bővebben

    Pályaorientációs nap Cégünknél

    2019. október 8.

    Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 30.

    Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 2.

    A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. augusztus 1.

    Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

    Bővebben