Megosztás:

A gyógyító só

2010. június 28.

Erdélyi barangolásunkat a Székely Sóvidéken folytatjuk tovább. Ez a vidék nem csak természeti és kulturális örökségével fogja meg az idelátogatókat, hanem a gyógyulni vágyók is igazi paradicsomra lelnek itt.

Elsőként a Görgényi-havasok lábánál található Szovátán állunk meg a Medve-tónál, amely e környék híres tavainak legcsillogóbb ékessége, egyedülálló gyöngyszeme, felbecsülhetetlen természeti értéke. A kiterített medvebőr formájú tó két rekordot mondhat magáénak. Egyrészt a legnagyobb heliotermikus tó a világon, és ezzel egyedi Európában. A tó felszínét csapadékutánpótlásból származó édesvíz fedi, alulról pedig sós víz található. Az 1-2 méter mélyre behatoló napsugarak a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő réteget felmelegítik, amely elraktározza a kapott energiát. Ezt nevezzük heliotermikus jelenségnek. Másrészt az egyedüli természetes tó a világon, amelynek keletkezését szinte percnyi pontossággal ismerjük: 1875. május 27-én, 11 óra körül jött létre egy víznyelő természetes eltömődésével.

A sóstó hossza 300, szélessége közel 200 méter, vízfelülete bő 40 000 m2, legnagyobb mélysége 18 méter, sókoncentrációja 250 g‰. A Medve-tó vízhőmérséklete az elmúlt évtizedek során fokozatosan csökkent. A legmelegebb rétegekben a - heliotermia kialakulása után - 80 fokos hőmérsékletet is mértek, majd a víz hőmérséklete 1902-ben 61, 1910-ben 51, 1965-ben pedig 33 Celsius fokra csökkent. A hőmérséklet csillapodása a beömlő édesvízzel, valamint a fürdőzők számának növekedésével hozható összefüggésbe. A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan emelkedik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt.

A sósvizes fürdő a gyógyiszapkezeléssel együtt a különböző betegségekben szenvedőknek jelent gyógyírt. Szovátán sikeresen kezelnek és gyógyítanak nőgyógyászati, mozgásszervi-, poszttraumatikus-, perifériás idegrendszeri-, endokrin, emésztési-, szív- és érrendszeri betegségeket.

Elsősorban az asztmatikus és légúti betegségekkel küzdők számára jelent gyógyulási lehetőséget a Szováta szomszédságában fekvő Parajd sóbányája. A só bányászata itt a 13. század után kezdődött. Eleinte csak a székelyeknek jelentett ingyen sót, majd elkezdtek kereskedni vele, a 17. században a bánya pedig a Habsburgok monopóliumává vált. A hajdan kitermelt kamrákat ma gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki, de még mindig folyik itt a sókitermelés körülbelül 1500 méter mélyen. A bánya sótartaléka elég volna a világnak 400 évig.

A bejárattól a látogatókat autóbuszok szállítják a nyolcvan méter mélységbe. A bánya gyógyhatása miatt idelátogatók 4 órát töltenek a föld alatt. Az idő kellemes eltöltésére kialakítottak bent futballpályát, a gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (itt a gyerekek nem homokoznak, hanem sóban játszanak), büfét, ahol megihatnak egy finom forró teát és haraphatnak valamit. És nem csak ennyit, hogy növeljék a gyógyulás esélyeit, fokozva a fizikai hatást egy pszichológiai hatással, “építettek” egy – a világon egyedülálló – ökumenikus kápolnát, ez lett a bánya büszkesége. Itt nem csak istentiszteleteket, miséket tartanak, hanem koncerteket is.

A bányától nem messze, ugyan abban az utcában van a parajdi strand, mely egy medencéből áll. Különlegessége a vízének az igen magas sótartalma. Olyan nagy itt a sókoncentráció, hogy fel lehet feküdni a víz felszínére a nélkül, hogy az ember úszna, így lebeg, mint egy uszadékfa. Ha a medencéből kilépünk és nem tusolunk le, akkor száradás után mint a homokot seperhetjük le bőrünkről a sókristályokat.

Természetesen Szováta és Parajd környékén is számos egyéb látnivaló található, ahhoz pedig, hogy a program teljes legyen, a kiéhezett turistákat a székely konyha várja az erre specializálódott vendéglőkben, belekóstolva nem csak a székely konyha ízeibe, de a székely vendégszeretetbe is.

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Kárpátalja „tengerszeme”
  • Várak mögött megbúvó mézeskalácsfalu
  •  

    Aktuális híreink

    2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

    2019. október 15.

    Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2019. október 14.

    Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

    Bővebben

    Pályaorientációs nap Cégünknél

    2019. október 8.

    Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 30.

    Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 2.

    A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. augusztus 1.

    Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

    Bővebben