Megosztás:

Kárpátalja „tengerszeme”

2010. április 27.

A történelmi Magyarország látnivalói, szép helyei után való kutatásunkat a mai Ukrajna területén folytatjuk tovább.  Kárpátalja elsősorban várairól, várromjairól és természetesen - ahogy a nevében is rejlik - természeti szépségeiről híres. Mi ez utóbbit választjuk most és ellátogatunk a Szinevéri Nemzeti Park gyöngyszeméhez.

A Nemzeti Parkot Munkácstól mintegy 120-130 kilométeres út után érhetjük el keleti irányban. A területén található Kárpátalja legnagyobb tava, a 989 méter magasan fekvő Szinevéri-tó.
A tó környéke a természetvédelmi hatóságok felügyelete alá tartozik. A nemzeti park területe 40,4 hektár, 500–1700 méterrel a tengerszint felett húzódik, a Tisza jobb oldali mellékfolyója, a Talabor eredetéül szolgáló Gorgánok hegyeiben. A park domborzata hosszú idők folyamán nyerte el mai formáját. Nagyon régen, kb. 35 millió évvel ezelőtt itt a Thétisz-tenger medencéje volt. Az egykori tengerfenékre lerakódott agyag, homok és más üledékek keveréke az idők folyamán megkövesedett.

A tudósok szerint kb. tízezer évvel ezelőtt, a jégkorszak utáni időben alakulhatott ki, egy folyómeder-csuszamlás okozta elzáródással. Három forrás táplálja a négy-hét hektár területű tavat. Legmélyebb része a 22 métert is eléri. A fenyvesek úgy veszik körül a kék vizet, akárcsak a szempillák a szemgolyót, s közepén a parányi sziget képezi a pupillát. Az itt élők ezért tengerszemnek is nevezik.

A legenda szerint nevét egy szerelmespárról kapta. A környék urának, a grófnak volt egy gyönyörű lánya, akinek olyan kék volt a szeme, mint a Kárpátok égboltja. Innen kapta a Színy nevet is, ami magyarul kéket jelent. A lány beleszeretett Vérbe, a pásztorfiúba, s titokban találkozgattak. Ám erről hamarosan tudomást szerzett a gróf, aki eltiltotta lányát a rangjához nem méltó legénytől. Eközben a szerelmére várakozó fiúra a kegyetlen apa bérencei egy nagy követ gördítettek. A szörnyű hír hallatára a lány a helyszínre rohant, s a szerelme testét eltakaró követ átölelve keserves zokogásban tört ki. Könnyei pedig egy tavat képeztek, melynek vize ugyanolyan kék volt, mint a szeme.

A Nemzeti Parkban kiépített, többé-kevésbé könnyen járható túraútvonalakon juthatunk el a legszebb látnivalókhoz. Az útvonalak gyenge, ám annál izgalmasabb pontjait a patakokon, kisebb folyókon átívelő kötélhidak jelentik, melyek járófelülete helyenként kissé hiányos. A területen több helyen is fakadnak oldott ásványi anyagban gazdag források. Túránkon érdemes megállni és megkóstolni ezt a számunkra elsőre talán szokatlan illatú és ízű vizet.

A természetvédelmi területet körülölelő vidék falvaiban régi, zsindelytetős faházakat, fatemplomokat csodálhatunk meg. Csobogó hegyi patakok, hatalmas fenyők, zöld domboldalak, kis faházak, lovak, kecskék, tehenek, baromfi mindenütt. Mintha skanzen lenne, pedig ez a valóság. Olyan, mintha egy meseországba érkeznénk meg. Felejthetetlen élmény!

A Szinevéri-tó bekerült Ukrajna „hét természeti csodája” közé.

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben