Természetesen minden korban más és más módon cseréltek gazdát az áruk a nemzetközi kereskedelem színpadán. Nagy kihívás önmagában azt visszamenőlegesen felmérni, hogy negyedszázados működése alatt mennyi változáson ment keresztül cégünk. De vajon hogyan zajlott 250 vagy akár 2500 évvel ezelőtt az áruk nagyobb távolságokra való eljuttatása? Izgalmas kérdés, melynek megválaszolására a teljesség igénye nélkül teszünk remélhetőleg ismeret gazdag és szórakoztató kísérletet havonta olvasható miniatűr cikksorozatunkban. Tartsanak velünk!

"Mercator movet mundi - A kereskedő mozgatja a világot"

"A tenger fuvarosai"

Legelső cikkünk témájául választhattuk volna az ókori Kínát, Indiát vagy épp Egyiptomot is. Ehelyett egy földrajzi értelemben véve icipici kis ókori állam mellett tettük le voksunkat, nem véletlenül. A mai alkalommal Föníciával és annak népével ismertetjük meg Olvasóinkat. Ennek a méltatlanul feledésbe merült országnak ugyanis nagyon sokat köszönhetünk mi, európaiak. Ráadásul bennük tisztelhetjük az első "professzionális" nemzetközi árufuvarozókat is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kereket ugyan nem ők találták fel, hanem a sumérok, ők dolgozták azonban ki azt a 22 mássalhangzóból álló hangjelölő írást, amelyet aztán a görögök és az etruszkok magánhangzókkal egészítettek ki és melyet latin betűs írás néven mi a mai napig alkalmazunk. A nagyjából a mai Libanon területén fekvő állam kiváló földrajzi adottságainak birtokában hamarosan a Földközi-tengeri kereskedelem fő mozgatójává vált. Önmagában ez a "helyzeti előny" még nem jogosította volna föl a címben említett jelzős szerkezet birtoklására. Kellett hozzá az a kiválóság és szakértelem, amely a hajóépítésben mutatkozott meg. A vidék gazdag volt cédrus- és tölgyfában, mellyel kitűnő minőségű hajókat készítettek. Két fajta hajót építettek: egy könnyű, jól irányítható hajót négyzet alakú vitorlával és két sor evezővel, valamint egy nagyobbat és súlyosabbat, a tekintélyesebb mennyiségű rakományok számára. Általában nappal utaztak, az éjszakát a homokos partokon felállított táborokban töltötték. Amennyiben éjjel is hajózniuk kellett, úgy a kaldeusoktól tanult csillagászati ismereteikre támaszkodtak, a Sarkcsillag alapján tájékozódtak, melyet az ókorban Föníciai Csillagnak nevezetek! Hajóikkal nemcsak hazájuk messze földön híres és értékes termékeit (többek között a szigorúan titkos recept alapján előállított bíborfestéket, cédrust, az általuk feltalált üveget), hanem az ókori világ szinte minden létező árucikkét (arany, mirha, fűszer, drágakő, márvány, selyem, porcelán) továbbították megrendelőikhez Ciprustól Egyiptomig, Szíriától Mezopotámiáig és a görögökig. Ez utóbbiak voltak egyébként azok, akiket a föníciaiak névadóként tisztelhetnek, ők nevezték el ugyanis "sötét bőrűeknek" őket, ami görögül annyit tesz: phoinikioi.

A föníciai városállamokból, így Türoszból, Szidónból, Ugaritból, Bübloszból hajók áramlottak a szélrózsa minden irányába. Büblosz városának köszönhetően nem mellesleg a biblia, bibliotéka elnevezések is, hiszen a település az Egyiptomból érkező papirusztekercsek legfőbb továbbítója volt. Föníciaiak voltak a híres bölcs Salamon király legfőbb kereskedelmi partnerei is. (Ezek mellett szinte már eltörpül az a tény, hogy még a legjobb minőségű bronzot is ők állították elő az ókorban.)

Az egyébként tevekaravánokkal jelentős szárazföldi kereskedelmet is lebonyolító "tenger fuvarosai" még a görögök előtt telepek egész sorát hozták létre a Földközi-tenger medencéjében. Egy ilyen kereskedőtelep különösen nevezetessé vált: Karthágó. Ez az észak-afrikai város olyan nagy hatalomra tett szert, hogy évszázadokkal később még a harcedzett rómaiaknak is meggyűlt vele a bajuk. Mert bizony, ők voltak azok a bizonyos punok is, akiknek legtehetségesebb vezére, Hannibál, híres elefántjaival átkelt az Alpokon.

Még ennél is szenzációsabb, hogy nagy valószínűséggel ők hajózták körbe először Afrikát, sőt, Indiáig és a Brit-szigetekig is eljutottak. A maga idejében Kolombusz szentül meg volt győződve még arról is, hogy a föníciaiak fedezték fel először Amerikát...

A következő alkalommal a hellének kereskedelmi érdemeivel ismertetjük meg Önönket. Hiszen, mint tudjuk: "Már az ókori görögök is..."

K&V Kft.

Gy. H.