Az aprócska falu közepén magasodik egy kis domb, ezen áll hazánk egyik legősibb, még ma is működő temploma, melynek megkapóan ódon falai között időzve érdemes belegondolni abba, hogy több mint ezer éve folyik itt aktív hitélet...Az épület eredete, pontos építéstörténete máig sem teljesen tisztázott, nagy valószínűséggel a 10. század utolsó harmadában vagy a 10-11. század fordulóján épült; stílusa, szerkezete, keleties motívumai bizánci, kaukázusi hatásról árulkodnak.
Az épület belsejének kialakítása, díszítése arra enged következtetni, hogy egykoron igen magas rangú előkelőségek nyughelye, illetve világi használatú tanácskozóhely is lehetett. Egyes kutatók felvetették annak lehetőségét is, hogy Tarnaszentmárián Géza fejedelem egyik leányának volt az udvarháza.
Az eredeti, kora román kori épülethez a nyugati, tornyos épületrészt a XIX. században toldották. Az eredeti, ezeréves templom jól kivehetően elkülönül a később hozzáépített résztől. A templom ősi fényét és hangulatát a csupasz kváderköves falak és a fazsindelyes tető is kiemelik. Az épület kívülről talán a patkó alakú szentély felől mutatja meg legteljesebben a szépségét. A Mária látogatásának tiszteletére felszentelt templom külső falain is megmaradt néhány középkori faragás, a déli falon például láthatunk egy ún. szalagfonatos Salamon-csomót, melynek a középkori hiedelemvilág szerint bajelhárító, a gonosz erőket távol tartó hatása volt.

A szentélybe belépve is jól látható, hol kezdődik a régebbi épület, helyét szintváltozás is mutatja: az egyhajós templom keleti végét alkotja a patkó alakú, belül háromkaréjos, boltozott szentélyrész, ennek padlózata magasabban fekszik a hajóénál. A hajó ékessége a körbefutó, fonatos-indás díszítésű kőpadka, valamint az azon álló hat darab, az oldalfalakba bekötött, gazdagon tagozott törzsű, alulról felfelé keskenyedő faragott oszlop.

A tarnaszentmáriai templom külön nevezetessége a szentély alatt húzódó aprócska altemplom, melynek középső karéjában a feltárás során egy, már réges-régen kirabolt aknasírt találtak, melyről azt feltételezik, hogy fejedelmi temetkezési helynek épült.

A csodás környezetbe simuló, hangulatos falucskát egyedülálló értéket képviselő épített öröksége mellett egy különös természeti kincse miatt is érdemes felkeresni: a település határában található ugyanis egy miocén korú vulkáni kúp, amely Várhegy néven ismeretes. Az alig kétszáz méter tengerszint feletti magasságú képződmény tetején a 19. század közepén még kis erődítmény állt, ennek lerombolását követően kőbányát nyitottak, mely 1934-ig működött. A bányászat nyitotta meg a kis vulkán kürtjét, ami igen vonzóvá tette a geológusok számára. 1975-ben ezért védettség alá helyezték az egész hegyet, 2002-ben pedig geológiai tanösvényt alakítottak ki a régi bányaudvarban. A Várhegy andezit vulkáni kúpja Magyarországon ma kivételes természeti értékként kezelendő. Növényzete és állatvilága is különleges, egyedi.