Megosztás:

A Mátra rejtett kincsei

2017. március 22.

A Mátra rejtett, de mindenképp felfedezésre érdemes „ékszerdobozait” bemutató sorozatunk második állomásához érkeztünk. Mai cikkünk több, a településhez kötődő és a maga nemében párját ritkító műkincsről, kiemelten pedig a gyöngyöspatai Jessze-oltárról szól.

A Mátra rejtett kincsei II. rész - Gyöngyöspata kincsei

A Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől tíz kilométernyire fekszik Gyöngyöspata, mely a honfoglaló Pata vezérről kapta nevét, így talán nem meglepő, hogy a 14. századig Eger után a második legnépesebb és legjelentősebb települése volt a megyének. Gyöngyöspata az ún. virágzó középkorban élte igazi fénykorát, ezt jelzi mezővárosi rangja és több kulturális kincse is. A település mezővárosi státusát 1871-ig őrizhette meg, mikortól is a mezővárosok település-besorolását egy országos közigazgatási törvény nagyközségire változtatta. 2013-tól, Heves megye első történelmi központjaként érdemelte ki az újbóli várossá nyilvánítás rangját.

A település híres szülöttje volt az Aba-nemzetségbeli Nekcsei Demeter tárnokmester, Károly Róbert gazdaságpolitikájának kidolgozója, egyben a híres Nekcsei-Biblia megrendelője. Ez lényegében egy kétkötetes Szentírás, mely 1330 körül készült a kor egyik legjobb bolognai műhelyében, a benne fellelhető képeket Hertul, magyar királyi festőmester dolgozta ki. Díszítésének stílusa a magyar művelődéstörténet felbecsülhetetlen jelentőségű kézirataihoz, a Magyar Anjou Legendáriumhoz és Képes Krónikához hasonlatos. A rendkívüli értékkel bíró Biblia eredetijét ma Washingtonban őrzik, hasonmás kiadása viszont a patai templom egyik büszkesége.

A cseh husziták ellen vívott harcokban való helytállásért Mátyás király adómentességet is biztosított a településnek; az adománylevél másolata a templomban látható, csakúgy, mint az a gyönyörű kivitelezésű bőrtűs kehely, melyet ugyancsak a győzelem emlékére kaptak a pataiak.

A településhez még egy híres kiadvány kötődik: a Patai Graduálé, melyet az Országos Széchenyi Könyvtár őriz. A Graduálé egy, a 16. század elejéről fennmaradt kántori énekes- és feljegyzésgyűjtemény, melyet az akkori iskolamester másolt le középkori minta alapján. A 19. század végéig használták, miközben évszázadok egymást követő iskolamesterei hagyták benne utasításaikat, gondolataikat, egyéniségüket. Ez a kottás könyv a hazai zenetörténeti kutatás egyik legbecsesebb korabeli forrása. Gyöngyöspata tehát nem szűkölködik értékes ritkaságokban.

Legfőbb nevezetessége azonban mégiscsak a város szívében lévő római katolikus Kisboldogasszony-templom, több okból is. A gótikus építészet eme gyöngyszeme a 12. században épült, az idők során folyamatosan bővítették, átépítették. Ma, az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A munkálatok vezetője egyfajta „tanulatlan tanultsággal”, a népművészet ösztönös megérzéseivel alakította ki a vidékies gótikus teret, éppen ezzel vált alkotása a magyar későgótika egyik legszebb emlékévé. Már emiatt is érdemes lenne ide elzarándokolni a hazai művészettörténet iránt érdeklődőknek, ám az igazi különlegesség a templomon belül lelhető fel.

E gótikus ékszerdoboznak a magyar művészi gyakorlatban teljesen egyedülálló, Európában is ritkaságnak számító műkincse a nyolc méter magas, lengyel művészek által 1653-ban készített, Jézus családfáját bemutató Jessze-fa főoltár. A szimmetrikus, javarészt fából faragott oltárdísz egy több mindenre - hatalmas úrmutatóra, agancskoronára, női ölre - emlékeztető fát formáz. Két angyal között majdnem életnagyságú szakállas férfiú, Jessze, Dávid király apja hever, a fejét jobbjával támasztja, baljával a magasba mutat. Testéből ezüsttörzsű és -ágú fa emelkedik, melynek tönkje szentségtartó szekrényként szolgál. Följebb a fa ötfelé ágazik. Ágain Jézus ősei, a bibliai királyok, próféták ülnek, az összehajló ágak felett Mária trónol, karján a kisdeddel, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. A fából faragott alakok száma huszonkettő. A virágokat, az alakok ruházatát dúsan aranyozták, a fa törzse és ágai ezüstösek. A Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek Énekéből vett idézetekkel. Az 1868-as földrengéskor a szentély boltozata megrepedt, valószínűleg ekkor pusztította tűz a fa ágait, leveleit, a szobrok nagy része is megégett. A restaurátoroknak szerencsére sikerült gondos munkával a műalkotás eredeti szépségét visszaállítaniuk 1968 után.

Az oltár jelképvilágának szakavatott hazai kutatója, Jankovics Marcell művészettörténész szerint, a templom főoltárán álló barokk egyházművészeti remekmű szimbolikáját tekintve a maga nemében páratlan a világon!

Ezek után már talán biztatnom sem kell Olvasóinkat arra, hogy ha Gyöngyöspatán járnak, feltétlenül térjenek be a Kisboldogasszony-templomba!

 

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben