A Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől tíz kilométernyire fekszik Gyöngyöspata, mely a honfoglaló Pata vezérről kapta nevét, így talán nem meglepő, hogy a 14. századig Eger után a második legnépesebb és legjelentősebb települése volt a megyének. Gyöngyöspata az ún. virágzó középkorban élte igazi fénykorát, ezt jelzi mezővárosi rangja és több kulturális kincse is. A település mezővárosi státusát 1871-ig őrizhette meg, mikortól is a mezővárosok település-besorolását egy országos közigazgatási törvény nagyközségire változtatta. 2013-tól, Heves megye első történelmi központjaként érdemelte ki az újbóli várossá nyilvánítás rangját.

A település híres szülöttje volt az Aba-nemzetségbeli Nekcsei Demeter tárnokmester, Károly Róbert gazdaságpolitikájának kidolgozója, egyben a híres Nekcsei-Biblia megrendelője. Ez lényegében egy kétkötetes Szentírás, mely 1330 körül készült a kor egyik legjobb bolognai műhelyében, a benne fellelhető képeket Hertul, magyar királyi festőmester dolgozta ki. Díszítésének stílusa a magyar művelődéstörténet felbecsülhetetlen jelentőségű kézirataihoz, a Magyar Anjou Legendáriumhoz és Képes Krónikához hasonlatos. A rendkívüli értékkel bíró Biblia eredetijét ma Washingtonban őrzik, hasonmás kiadása viszont a patai templom egyik büszkesége.

A cseh husziták ellen vívott harcokban való helytállásért Mátyás király adómentességet is biztosított a településnek; az adománylevél másolata a templomban látható, csakúgy, mint az a gyönyörű kivitelezésű bőrtűs kehely, melyet ugyancsak a győzelem emlékére kaptak a pataiak.

A településhez még egy híres kiadvány kötődik: a Patai Graduálé, melyet az Országos Széchenyi Könyvtár őriz. A Graduálé egy, a 16. század elejéről fennmaradt kántori énekes- és feljegyzésgyűjtemény, melyet az akkori iskolamester másolt le középkori minta alapján. A 19. század végéig használták, miközben évszázadok egymást követő iskolamesterei hagyták benne utasításaikat, gondolataikat, egyéniségüket. Ez a kottás könyv a hazai zenetörténeti kutatás egyik legbecsesebb korabeli forrása. Gyöngyöspata tehát nem szűkölködik értékes ritkaságokban.

Legfőbb nevezetessége azonban mégiscsak a város szívében lévő római katolikus Kisboldogasszony-templom, több okból is. A gótikus építészet eme gyöngyszeme a 12. században épült, az idők során folyamatosan bővítették, átépítették. Ma, az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A munkálatok vezetője egyfajta „tanulatlan tanultsággal”, a népművészet ösztönös megérzéseivel alakította ki a vidékies gótikus teret, éppen ezzel vált alkotása a magyar későgótika egyik legszebb emlékévé. Már emiatt is érdemes lenne ide elzarándokolni a hazai művészettörténet iránt érdeklődőknek, ám az igazi különlegesség a templomon belül lelhető fel.

E gótikus ékszerdoboznak a magyar művészi gyakorlatban teljesen egyedülálló, Európában is ritkaságnak számító műkincse a nyolc méter magas, lengyel művészek által 1653-ban készített, Jézus családfáját bemutató Jessze-fa főoltár. A szimmetrikus, javarészt fából faragott oltárdísz egy több mindenre - hatalmas úrmutatóra, agancskoronára, női ölre - emlékeztető fát formáz. Két angyal között majdnem életnagyságú szakállas férfiú, Jessze, Dávid király apja hever, a fejét jobbjával támasztja, baljával a magasba mutat. Testéből ezüsttörzsű és -ágú fa emelkedik, melynek tönkje szentségtartó szekrényként szolgál. Följebb a fa ötfelé ágazik. Ágain Jézus ősei, a bibliai királyok, próféták ülnek, az összehajló ágak felett Mária trónol, karján a kisdeddel, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. A fából faragott alakok száma huszonkettő. A virágokat, az alakok ruházatát dúsan aranyozták, a fa törzse és ágai ezüstösek. A Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek Énekéből vett idézetekkel. Az 1868-as földrengéskor a szentély boltozata megrepedt, valószínűleg ekkor pusztította tűz a fa ágait, leveleit, a szobrok nagy része is megégett. A restaurátoroknak szerencsére sikerült gondos munkával a műalkotás eredeti szépségét visszaállítaniuk 1968 után.

Az oltár jelképvilágának szakavatott hazai kutatója, Jankovics Marcell művészettörténész szerint, a templom főoltárán álló barokk egyházművészeti remekmű szimbolikáját tekintve a maga nemében páratlan a világon!

Ezek után már talán biztatnom sem kell Olvasóinkat arra, hogy ha Gyöngyöspatán járnak, feltétlenül térjenek be a Kisboldogasszony-templomba!