Megosztás:

A Mátra rejtett kincsei

2017. február 24.

Szűkebb régiónk, a Mátra, egész esztendőben számos látnivalóval kecsegtet bennünket. Példaképpen elég csak a Kékesre, a pár esztendeje ismét régi fényében tündöklő Sástóra, Galyatetőre, Parádra vagy épp Mátraházára gondolunk. E méltán közkedvelt turista célpontokon kívül azonban számos egyéb, felfedezésre váró érték is akad hazánk eme varázsos vidékén. Ezek közül mutatunk be kedvcsinálóként egy csokorra valót új sorozatunkban.

 A Mátra rejtett kincsei I. - A markazi pusztatemplom

„...Mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn...” /Kosztolányi Dezső/

Első cikkünk témájául a Mátra déli lábánál elhelyezkedő Markaz települést választottuk. A festői szépségű falucskába már egyedülálló fekvése miatt is érdemes ellátogatni. A szőlőtáblák által körülölelt község fő ékessége gyönyörű horgásztava. A Mátrai Erőmű 1968-ban feltöltött víztározója igen impozáns méretű: 154 hektáros vízfelületével a térség legnagyobb mesterséges tavának tekinthető. A tó mélyén horgászatra alkalmas halak mellett azonban más, szó szerint rejtőzködő és önmagát csak aszályos időszakban megmutató kincs is pihen: egy, a ma pusztatemplom nevet viselő Árpád-kori műemlék.

A komoly múlttal büszkélkedő település központja a középkorban ugyanis épp e mesterségesen feltöltött tó helyén volt, legjelentősebb épülete pedig az a templom, melynek kökénybokrokkal benőtt maradványai az 1960-as évekig érintetlenül nyugodtak. A hajdani istenháza iszapból kiálló, használható köveit a falusi építkezések során hordták szét, a megmaradt falakat pedig a tározó tó 1968-as kialakítását követően fedte el a víz.

Alacsony vízállásnál azonban a templom romjai ma is előbukkannak! Volt olyan esztendő is, nevezetesen 1983, amikor az aszály miatt a tó vize közel a felére zsugorodott össze és így a pusztatemplom jelentős része szárazra került. Ennek köszönhetően kerülhetett sor 1984-ben annak feltárására Fodor László egri régész vezetésével. A munkálatok eredményképp nyilvánvalóvá vált, hogy a régi falu plébániatemplomának építési ideje a tatárjárást követő évtizedekre helyezhető.
A falu névadójának, Márk vitéznek hatására Szent Márk tiszteletére emelt templom falainak alapját a környéken bőven található görgetegkő (patakkő) képezte, a falak nagyobbik része a markazi kőbányából származó, könnyen faragható tufából, kisebbik része az abasári és visontai bányából származó üledékes homokkőből épült. Az egyhajós, félköríves szentélyű román kori templom a kor szokásainak megfelelően kelet-nyugati tájolású volt, azzal a céllal, hogy az imádkozók a szentély felé nézve a felkelő napot, Krisztus jelképét láthassák. A romok között szétszóródott faragott kövekből arra lehet következtetni, hogy az épületen több ablakot is kiképeztek. A hajó és a szentély külső együttes teljes hossza 1680, szélessége 820 cm, a falak vastagsága 110, magassága pedig 500-550 centiméter lehetett. A templom 66 négyzetméteres belső tere hozzávetőleg 280-300 fő befogadását tette lehetővé. Ennél fogva a templom méretéből a maga korában egy közepes lélekszámú falura lehet következtetni, melyben 300-350 fő élhetett.
I. István rendelkezése alapján, ahol a templom vizenyős talajra épült, ott a legközelebbi dombon jelölték ki a temetkezés helyét. Így kerülhettek a hajdani lakosok sírhelyei a régi templomtól 300-400 méterre, délnyugati irányban lévő, enyhén dombos területre. A mai kertek alatti részen egészen 1967-ig láthatóak voltak a gyeppel benőtt ősi sírhalmok domborulatai is.

A csak ritka pillanatokban látható, épp ezért különleges templomrommal egy időben épült vár maradványai viszont bármikor megtekinthetők mindazok számára, akiknek nincs szerencséjük a pusztatemplom előbukkanásához. A falutól másfél kilométerre lévő várbércen lévő romok között letekintve fenséges látványként terül szét a gyönyörű falu, pusztatemplomot rejtő tavával együtt...

  

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben