Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 2014 és 2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre hazai közlekedésfejlesztésre, amely teljes egészében le van már kötve, az összeg kétharmada pedig a vasúti fejlesztéseket célozza majd. A források felhasználásának kiemelt célja, hogy a személyszállításban érdekelt vállalatokat felkészítsék a 2020-as belső piacnyitásra – többek közt olyan járműparkot hozzanak létre, amellyel versenyképessé tudnak válni.
Erb Szilvia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gépjármű-közlekedési és vasúti főosztályának vezetője elmondta, hogy új személetet honosítanak meg a közlekedésfejlesztés területén. Egyrészt a közútról a vasúti fejlesztésekre kerül a hangsúly, másrészt fókuszba kerül az intermodalitás: a fejlesztéseknél fontos szempont lesz, hogy azok előnyeiből a hazai logisztikai szektor is részesüljön.
Komoly kihívások előtt áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amely január elsejétől beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba – mondta dr. Győri Gyula. Az NKH volt elnöke hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszakban a legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy az ügyfelek semmit ne érezzenek a szervezeti változásokból, az ügyeket továbbra is zökkenőmentesen tudják intézni. Ez meg is valósul, jelenleg is napi 6-700 határozatot hoznak az NFM-ben.
Szatmári Péter, az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben több célzott módosítás is várható a közúti közlekedésre vonatkozó uniós szabályozásokban. Változások lesznek többek közt az útdíjra, a fuvarozói szakma gyakorlására, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokban is. A módosítások oka, hogy a közös szabályokat az egyes tagországok eltérően értelmezik, esetenként szigorú helyi szabályokat vezetnek be, amely torzítja a piaci versenyt és rontja az átláthatóságot a nemzetközi fuvarozásban. Kifejtette, hogy az elektronikus útdíj bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem teljesült az a cél, hogy a fuvarozók egy fedélzeti egységgel és egy úthasználati szerződéssel végezhessenek nemzetközi fuvarokat. A szabályozás túl sok teret enged olyan értelmezéseknek, amelyek aláássák a méltányos és hatékony útdíjak alkalmazását.
Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója előadásában kiemelte, hogy bár az EKÁER indulása kapcsán sok volt a kétkedő hang, a NAV két új informatikai rendszerének – az online pénztárgépeknek és az EKÁER-nek – a bevezetése 440 milliárd forintnyi új adóbevételt hozott a központi költségvetésnek. „Ez az összeg a szürke- és a feketegazdaságból érkezett a legálisba” - mondta. A fuvarozás területén a NAV kiemelt figyelmet fordít a virtuális szállítások megakadályozására, amelyek áfatartalma meghaladja az 57 milliárd forintot. „Ha Magyarországon ma egy fuvar útnak indul, arról egy percen belül beérkezik az információ a NAV-hoz, és egy komplett számítógépes kockázatelemzés is készül. Amennyiben a rendszer kockázatot észlel, az ellenőrök azonnal kiszállnak a helyszínre, vagy a közúton megállítják a fuvarozót” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette: a NAV új megközelítést alkalmaz 2017-ben: a korrekt módon és legálisan működő vállalkozás életét nem nehezíteni, hanem támogatni fogják.
Jelentősen javította a hazai logisztikai szolgáltató központok nemzetközi megítélését, hogy mára Közép-Európában egyedülálló, három szintű, objektív logisztikai minősítési rendszer (LSZK) jött létre Magyarországon, összesen 29 logisztikai szolgáltató központtal – hívta fel a figyelmet előadásában Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a logisztikai szolgáltató központok kiemelt szerepet játszanak hazánk külgazdasági kapcsolatainak előmozdításában és napi kereskedelmének bonyolításában, a szövetség tagságának éves gazdasági teljesítménye meghaladja az 1100 milliárd forintot, közel három százalékát adva ezzel a hazai GDP-nek. A szövetség az ágazat szereplőivel közösen hamarosan átfogó javaslatot nyújt be a kormány számára a hazai logisztikai szektor versenyképességének további növelése és piacvédelmének erősítése érdekében.
A 2010 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.
Forrás: magyarkozlekedes.hu
Mi, a K&V-nél, munka közben ki nem állhatjuk a csúszást – legyen szó akár határidőkről, akár rakományokról. De most hétvégén, Szlovákiában, Donovalyban, örömmel csúsztunk – méghozzá a sípályákon!
BővebbenIdén február 1-én került megrendezésre a Dr. Fejes András Sport- és Rendezvénycsarnokban a III. Gyöngyösi Jótékonysági Sportbál, melyen kollégáink is részt vettek. Ez az esemény különösen közel áll hozzánk, hiszen a K&V-nél a mozgás és annak öröme a munkavállalói jólét egyik legfontosabb alappillére.
BővebbenÜzletfejlesztési vezetőnk, Varga Viktor szerdán részt vett az IVECO BUS magyarországi importőrének, az ECO-tech visiON Kft.-nek a buszbemutatóján, ahol két igazán figyelemreméltó modellt mutattak be: az IVECO Daily Glance Tourism és az IVECO EVADYS turistabuszokat.
BővebbenA K&V ismét felkerült a Heves Vármegyei TOP 50 kiadványba, mely a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésével készült, és a 2023-as lezárt üzleti év alapján mutatja be a megye gazdaságának fő folyamatait és elemzi a különböző méretű vállalkozások teljesítményét.
BővebbenJanuár 6-án, az év első hétfőjén kollégáink máris példát mutattak, és vérüket adták a gyöngyösi telephelyünkön szervezett véradáson.
Bővebben2024. karácsonya előtt különleges alkalom apropóján gyűlt össze a K&V dolgozóinak közössége: a cég fennállásának 35. évfordulóját ünnepeltük egy nagyszabású karácsonyi rendezvénnyel.
Bővebben