Megosztás:

Western csizmás fenegyerekek helyett magasan kvalifikált szakemberek

2016. szeptember 27.

Magyarországon a közúti áruszállítás a kétezres évek végének átmeneti visszaesése óta az egyik legdinamikusabb fejlődési potenciállal rendelkező ágazat: a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Trendek kiadványának előrejelzése szerint ötévente 10 százalék körüli teljesítménynövekedéssel 2050-re csaknem megduplázhatja az ezredfordulón mért teljesítményét. Miközben az ágazat munkaerőhiánnyal küzd, a csúcsra járatásához szükséges technológiai fejlesztések egyre felkészültebb és képzettebb kollégákat követelnek.

 

A hazai közúti áruszállítási ágazat teljesítménye az ezredfordulón 18 milliárd tonnakilométer volt évente, mára jóval meghaladja az évi 30 milliárd tonnakilométert, s a szakemberek 25-30 éven belül évi 45 milliárd tonnakilométer körül várják az ágazati teljesítményt. Az eredmények és az optimista előrejelzések hátterében egyértelműen felfedezhetőek az ágazat körüli technológiai fejlesztések, amelyek közül a haszonjármű-ipari innováció mellett kiemelkedő sikertényezőként jelennek meg a flottakövető, azaz telematikai rendszerek.

A telematikai szolgáltatást igénybe vevő áruszállító vállalkozás tíz évvel ezelőtt azt tudta, hogy hol járnak az egyes járművei; mára azonban ennél jóval komplexebb, a költségoptimalizálásban – tehát a versenyképesség megtartásában és növelésében – is nélkülözhetetlen megoldásokat kap. „A közúti árufuvarozás és a mára ettől el nem választható logisztika számára a tervezhetőség az egyik legfontosabb tényező. A tervezéshez pedig információkra és az információk célzott eljuttatására van szükségünk. Mára a telematikai szolgáltatónktól nem csak arra vonatkozó információkat kapunk, hogy hol jár a járművünk, hanem folyamatosan követni tudjuk annak összes paraméterét, információkat kaphatunk a szállított áruról. A telematikai rendszer a szállítmányozás teljes folyamatának monitorozására alkalmas, amivel jelentősen hozzájárul a tervezhetőséghez és költségek optimalizáláshoz” – fogalmazott Varga József, a nemzetközi fuvarozással és logisztikával foglalkozó K és V Kft. ügyvezetője.

A telematikai rendszerek fejlődésének eredményeként jelentőset változott a gépjárművezetők feladata, képzése és a tőlük elvárt kompetenciák köre is. A vezetéstechnikai és a jármű működésével kapcsolatos paraméterek monitorozása lehetővé teszi, hogy minden sofőr a biztonság és a költséghatékonyság keretei között tartva használja a tehergépjárművet, illetve, hogy a telematikai rendszerek által szolgáltatott adatok alapján a pilóták személyre szabott képzéseket kapjanak. „A köztudatban korábban a western csizmát viselő, szabad szájú, az utakat korlátlanul uraló kamionosok képe honosodott meg. Ennek a képnek mára szinte semmi köze sincs a valósághoz. A tehergépjármű vezetőket szigorú követelmények között tartják az elvárások, amelyeket a telematikai rendszereknek köszönhetően tudunk érvényesíteni” – emelte ki Szabó György, a nemzetközi fuvarozó Prévost Hungária Kft. ügyvezetője.

A magyar közúti árufuvarozói ágazat jelenleg munkaerőhiánnyal néz szembe, amelynek egyik oka éppen a mind magasabb elvárásokból fakad. A telematikai rendszerek szolgáltatásait kiaknázó fuvarozó vállalatok a legtöbb esetben a pontos monitoring által mért üzemanyag-megtakarítást a járművezetők dinamikus bérezési rendszerébe építik motivációs elemként, ugyanakkor teljesítményük értékelésében jelentős szerepet játszanak a megfigyelt vezetéstechnikai paraméterek is. „Az egyszerű flottakövetés korszaka végérvényesen lezárult. A telematikai szolgáltatónak nem elég egy alaprendszert kínálnia, csak az ügyfelek igényei szerint végrehajtott fejlesztésekkel tudja megtartani versenyképességét. Mára a telematikai rendszert sok esetben a vállalatirányítási rendszerhez, a raktárnyilvántartást vagy a megrendeléseket kezelő rendszerekhez integráljuk, mert az így megjeleníthető adatok időt és pénzt takarítanak meg ügyfeleinknek” – foglalta össze Farkas Károly, a hazai tulajdonú telematikai szolgáltató, az i-Cell Kft. operatív igazgatója. (A Prévost Hungária Kft. és a K és V Kft. egyaránt idén tíz esztendeje az i-Cell Kft. partnere.)

A közúti fuvarozói ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a KTI Trendek kiadványának 2013-as adatai szerint Magyarországon a teljes áruszállítás 75,5 százaléka közúton, 20,5 százaléka vasúton, 4,1 százaléka pedig vízen történt. Ugyancsak 2013-ban a közúti árufuvarozás aránya az Egyesült Királyságban, Dániában és Olaszországban 86 százalék, míg Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban és Írországban a 90 százalékot is meghaladta.

Forrás: www.logisztika.com

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben