"Mercator movet mundi - A kereskedő mozgatja a világot"

Előző cikkünkben az ún. „virágzó középkor” került terítékre, azon belül is Velence nagy utazójával, Marco Polo-val jutottunk el képletesen a mesés Kínába. Mai témánk viszont csak annyiban kapcsolódik az előzőhöz, hogy annak „főhőse” is nagy valószínűséggel olasz származású lehetett és Polo híres útikönyve volt az egyik kedvenc olvasmánya. Ugyanakkor a 15. század végén újraegyesülő Spanyolország szolgálatában állt és végül teljesen ellenkező irányba jutott el, mint példaképe. A sors fintoraként nem volt tisztában azzal, hogy új földrészt fedezett fel, mint ahogy azzal sem, hogy nagyjából egységes historikusi álláspont szerint e cselekedetével a történelmi újkorba „vezette el” a világot. A sorsfordító dátum: 1492. A személy: Kolumbusz Kristóf.

Az „első fecskék” a nagy földrajzi felfedezéseket illetően azonban mégsem a spanyolok voltak, hanem szomszédjaik, a portugálok. Múlhatatlan érdeme volt mindebben Tengerész Henrik nevű királyi hercegüknek, aki saját akadémiát alapított, összegyűjtve kora minden fontos csillagászati, földrajzi, matematikai és technikai tudását a nagyobb léptékű tengeri utazásokhoz. Térképeket készíttetett, támaszkodott az új navigációs eszközökre (iránytű, asztrolábium, gnomon, kvadráns), új hajótípusokra (karavella), és ezzel Portugáliát tengeri nagyhatalommá tette. Nem véletlen, hogy az első jelentős felfedezések portugál hajósok nevéhez fűződnek. Gondoljunk csak a Jóreménység fokát elérő Bartolomeu Diazra, vagy az Afrika megkerülésével Indiába eljutó Vasco da Gama-ra.

1492. augusztus 3-án mégsem Portugália, hanem a mórok elűzésével újraegyesült Spanyolország uralkodóinak (Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd) támogatását élvezve indult el a későbbi Újvilágba minden idők leghíresebb utazója, Kolumbusz. Útja, annak szinte minden mozzanata mára történelem. A Santa Maria, Pinta és Nina nevű hajók végül 1492. október 12-én kötöttek ki Guanahani, későbbi nevén San Salvador szigetén. Közismert, hogy Kolumbusz még háromszor kelt át az óceánon az új földrész felé tartva, ám úgy halt meg, hogy mit sem tudott arról: nem Indiában van. Felismerte viszont Kolumbusz világhírű „bakiját” Amerigo Vespucci, a szintén spanyol szolgálatban álló és szintén olasz kortárs hajós. A „baki” következménye: az új földrészt nem Kolumbiának, hanem Amerikának nevezték el…

A Föld gömbölyű mivoltát igazoló legnagyobb hajós vállalkozás sem Kolumbusz nevéhez kötődik, hanem Fernando Magellánéhoz, hiszen ő hajózta a történelemben elsőként körül bolygónkat 1519-től 1522-ig tartó útja során. S bár ő maga életét vesztette a mai Fülöp-szigetek bennszülöttjeivel folytatott küzdelemben, ám egyik hajója szerencsésen visszatért Spanyolországba.

A fentebb említett híres vállalkozások nemcsak önmagukban lényegesek, hanem messze ható pozitív és negatív következményeiket illetően is. Ez utóbbiakat illetően először is: a későbbi spanyol hódítóknak köszönhetően virágzó ősi amerikai kultúrák (inka, azték, maja) tűntek el a semmibe. Majd felütötte fejét az ún. újkori rabszolga-kereskedelem. Az európaiak pedig rászoktak a dohányzásra…

Az érem másik oldalát illetően olyan kultúrnövényekkel gazdagodott Európa, mint a paprika, paradicsom, burgonya, kukorica...Mindeközben szorgosan áramlottak a nemesfémek is a „vén kontinensre”. De nem ezek voltak a hosszú távú, egész Európa és a világ jövőjét meghatározó következmények. Az újkori gyarmatosítási láz révén egyre kevesebb „sötét folt” maradt a térképen és létrejött az egész világot behálózó kereskedelem. Európai haszonélvezői mindennek azonban mégsem a spanyolok lettek, hanem a gyarmatosításba náluk jóval sikeresebben bekapcsolódó angolok és hollandok. Az öreg kontinens gazdasági és kereskedelmi szívverése pedig a Földközi-tengerről végképp áttevődött az Atlanti-óceánra, minek következtében olyan nagy kereskedővárosok indultak hanyatlásnak, mint Velence…

Hasonlóan sorsfordító eseményre majd a 18. század végén kerül sor az ipari forradalom révén, mely, a fentebbiek után nem meglepő módon Angliában bontakozott ki elsőként…

Utolsó cikkünkben az ipari forradalmak korába kalauzoljuk el Kedves Olvasóinkat!