Megosztás:

"A keréktől a kamionig" - A nemzetközi árufuvarozás története 3. rész

2014. április 30.

A K és V Kft. fennállásának 25. évfordulója alkalmából a nemzetközi árufuvarozás történetével foglalkozó "időutazás" harmadik és negyedik "epizódjában" az antik Róma kerül terítékre. Hogy miért "áldozunk" nekik két cikkel is? Mert azokban az időkben valóban minden út Rómába vezetett...

"Mercator movet mundi - A kereskedő mozgatja a világot"

Minden út Rómába vezet… (1. rész)

Ha valaki látta a Brian élete című filmet, az már tudja, mi mindent köszönhetünk a rómaiaknak. Túl azon, hogy megőrizték és átmentették a görög civilizáció kincseit, túl azon, hogy a kereszténység is itt nyert először létjogot, túl azon, hogy nyelvük, a latin az ó-és középkor ún. „lingua franca”-ja volt, mint manapság az angol, túl azon, hogy a római jog még ma is létező örökség, ahol ők megjelentek, hamarosan építkezésekkel adták mindennek tanújelét. A római időkben – bár a például szolgáló perzsák voltak ebben szó szerint és jelképesen is az „úttörők” – kiváló minőségű utak hálózták be az egész birodalmat, emellett hidak, vízvezetékek, közfürdők és ún. amfiteátrumok gazdagították a hétköznapok életterét, mely alapvetően modern, városias jellegű volt. Elég csak magára az abszolút központnak számító Rómára gondolni. Maga a birodalom is az „Örök Város” hagyomány szerinti alapításától (i.e. 753) veszi kezdetét, sőt a római naptár kiinduló évszáma is ez az esemény volt. Ebből is látszik, hogy a majdani birodalom központjának kulcsfontosságú szerep jutott mindvégig. Emiatt vezethetett előbb-utóbb minden út az „Urbs Aeterna”-ba.

Itália félszigete a görögével ellentétben nem volt annyira tagolt, kevesebb természetes kikötővel, viszont sokkal több termékeny, földművelésre alkalmas területtel rendelkezett, mint Hellász. Emiatt kezdetben nem annyira a kereskedés, mint a földművelés és a katonáskodás határozta meg annak arculatát, melyeket aztán művészi tökélyre fejlesztettek. A Földközi tenger középpontjában fekvő terület ugyanakkor nyugat és kelet felé egyaránt nyitott volt, nem véletlen, hogy sorsa arra predesztinálta, hogy „uralkodjon” az egész területen, egyben fő közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjaként felügyeljen mindent, ami ide érkezik és innen kiindul. Ehhez a vezető szerephez azonban Itália meghódítása után első cikkünk népével, a tenger fuvarosainak számító föníciaiakkal kellett megküzdeniük. A rómaiak által punoknak nevezett ellenfelet, hiába Hannibál és az ő harci elefántjai, végül sikeresen legyőzték. Ezzel együtt megnyílt az út Nagy Sándor örökségének megszerzése felé is. A hamarosan provinciák garmadájával szaporodó birodalom azonban már nem volt ugyanaz, mint annak előtte. A királyságot felváltó köztársaság helyébe hamarosan beköszönt az egyeduralmat jelentő császárkor. Különösen fontos kiváltság volt ugyanakkor minden korban római polgárként politikai hivatalt viselni, mellyel azonban érdekes módon a kezdetekben legalábbis nem rendelkezhettek a kereskedők, hajótulajdonosok, mivel az áruszállítást a földbirtokláshoz képest kevésbé arisztokratikus feladatkörnek tartották. A provinciabeli vámok, adók, bányák bérletével is foglalkozó réteg azonban hamarosan olyan gazdagságra tett szert, hogy pénzemberekként befolyásuk rohamosan megnőtt, és „lovagrend” néven végül komoly politikai szerephez jutottak. A Római Birodalmat a szenátussal és a lovagrenddel egyetértésben kormányzó, kenyérrel és cirkuszi játékokkal kordában tartó, egymást követő, hódító császárok idejére kb. háromszázezer kilométer hosszú úthálózat épült ki! A római útrendszer központja természetesen Róma volt. Itt a Forum Romanumon állott az ún. „Milliarum aureum” (arany mérföldkő), ahonnan a főváros kapuin keresztül sugárszerűen 17 útvonal indult ki a birodalom végpontjaiig. A mai szemmel nézve is hatalmas úthálózat szerves egységbe fogva a birodalom valamennyi részét, egy idő után már nemcsak a hódító római légiók hadiútjaként funkcionált, hanem a kereskedelem céljait is kitűnően szolgálta. Segítségükkel híres, a középkorban is használatos, meghatározó jelentőségű kereskedő-utak jöttek létre vagy pedig az azokkal való intenzív kapcsolat vált lehetővé: Borostyánút, Tömjénút, Selyemút.

A következő részben ezeknek a híres utaknak eredünk nyomába.

Gy. H.

Vissza

 

Aktuális híreink

35 év 35 jócselekedet - élelmiszerszállítás

2024. április 10.

Ahogy már említettük, idén ünnepeljük a K&V megalakulásának 35. évfordulóját , és ebből az alkalomból 35 jócselekedetet hajtunk végre az év során. Áprilisban különleges akcióval készültünk: 35 raklap élelmiszert szállítunk ki az ország 35 különböző pontján működő segélyszervezeteknek az Élelmiszerbank raktárából.

Bővebben

ESG a K&V-nél: Új fejezet a fenntarthatóság jegyében

2024. április 3.

A K&V teljes mértékben elkötelezett az ESG (Environmental, Social, and Governance - Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontok bevezetése mellett. Azonban az ESG nem csak egy újabb irányelv számunkra, hanem egy mélyen gyökerező elköteleződés, hogy felelősen járjunk el üzleti tevékenységünk minden területén, hiszen 2008 óta ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszert tartunk fenn.  

Bővebben

MagyarBrands díjat vehettük át

2024. március 28.

Elismert magyar márkának lenni különösen jóleső érzés!

Bővebben

35 év 35 jócselekedet - Önkéntesen a kutyákért

2024. március 26.

Az idénre vállalt 35 év - 35 jótett sorozatunk legújabb állomásaként kollégáink szombat délelőtt az Ebrendészet Gyöngyös munkáját segítették önkéntesként kutyafürdetéssel, szárítással és szállítással, valamint információátadással az örökbefogadható kutyusokra vonatkozóan a Mátra Művelődési Központ előtt megrendezett Húsvétváró programon.

Bővebben

Szervizbővítés Cégünknél

2024. március 25.

A K&V szervizkapacitásának bővítése: új mérföldkő a járműjavításban

Bővebben

Logisztikai Park minősítést kaptunk

2024. március 13.

Nagy örömmel jelentjük, hogy a K&V múlt héten csütörtökön hivatalosan is Logisztikai Park minősítést kapott! Ez a megtisztelő cím Nagy Márton aláírásával került hozzánk, és Dr. Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes-államtitkár, valamint Fülöp Zsolt, az Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnöke adta át a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.

Bővebben