Szemünk védelme képernyő előtt
2011. június 15.Sokan töltik egész napjukat a számítógép képernyője előtt a munkahelyükön, majd hazaérve kezdődik az újabb fejezet: közösségi oldalak, online játékok és egyéb érdekes honlapok nézegetése. Az eredmény gyakran a fáradt és fájdalmas szem.
A jelenségnek már neve is van: számítógépes látás szindrómának (CVS) hívják, és tünetei között megtalálható a (fejfájás), a száraz, viszkető szem és a (szédülés).
Mivel sok szakmához nélkülözhetetlen a képernyő folyamatos használata, az alábbi tippek segíthetnek elkerülni az ezzel járó kellemetlenségeket:
- Megfelelő világítás. Egy asztali lámpa felállításával máris nagyban csökkenthetjük a szem terhelését
- Megfelelő elhelyezkedés. A legkényelmesebb, ha kicsit lefelé kell néznünk. Próbáljuk minimálisra csökkenteni a fény visszaverődését az ablakokról!
- Pislogás. A képernyő hosszú nézése közben hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, pedig nagyon fontos a könnyképződéshez, ami a szem kiszáradása ellen véd. Figyeljünk rá oda, el ne felejtsük!
- Tartsunk szünetet! Ha megoldható, 20-30 perc gépezés után keressünk egy távolabbi pontot, és azt nézzük legalább fél percig! Ezalatt a szemnek más izmai dolgoznak, és az eddig igénybe vettek pihenhetnek egy kicsit.
- Eddzük a szemet! Számtalan gyakorlat közül válogathatunk, amelyek erősebbé teszik a terület izmait. A legegyszerűbb, ha egyenesen tartott fejjel nyolcasokat írunk le a szemünkkel. Vagy kipróbálhatjuk, hogy a mutatóujjainkat nagyjából 2 és fél centiméterre tesszük egymástól, és egy távolabbi pontot keresve átnézünk a rajtuk, majd újra az ujjainkra fókuszálunk. Ismételjük meg néhányszor a gyakorlatot!
A számítógép előtti munkavégzés és munkavédelmi szabályozása
A számítógép előtti munkavégzés rohamos elterjedése, és az abból fakadó egészségügyi, munkabiztonsági kockázatok szükségessé tették olyan szabályok alkalmazását, amelyek minden olyan munkavállalóra vonatkoznak, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, továbbá az őket foglalkoztató munkáltatókra.
A munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. A szabályozásról bővebben itt olvashat!
Aktuális híreink
2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában
2019. október 15.Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.
BővebbenÚj vontatók érkeztek
2019. október 14.Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.
BővebbenA személyszállítás története
2019. szeptember 30.Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni. Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.
BővebbenA személyszállítás története
2019. szeptember 2.A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….
BővebbenA személyszállítás története
2019. augusztus 1.Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.
BővebbenVállalkozásunk
K&V ÚTINFORM
Tanusítványaink
