Megosztás:

Alsólendvától Felsőlendváig - A Muravidék látnivalói

2010. október 26.

Hírlevelünk most következő képzeletbeli utazása során a ma már Szlovéniához tartozó Muravidékre invitáljuk kedves Olvasóinkat. A régió magyar vonatkozású emlékeit vesszük sorra, várakat, kastélyokat veszünk szemügyre, miközben a gyönyörű, dimbes-dombos lankák között sétálva észrevétlenül a táj megkapó szépségének rabjává is válunk.

A terület, amely ma Szlovénia legészakibb történelmi régiója, 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte. Székhelye Muraszombat. Először mégsem ide látogatunk el, hanem a régiónak a magyar határral szomszédos településére, Lendvára, ahol ma is jelentős magyar kisebbség él (az ún. „muravidéki magyarok”). Nem véletlen hogy a település a Muravidék magyarságának központja.

Lendva/Alsólendva (Lendava) Szlovénia északkeleti kiszögellésében, a Mura folyó mellett, a síkságból kiemelkedő Lendva-hegy lábánál található. A szőlővel telepített hegyről tiszta időben egyaránt ellátni horvát és magyar területre is. Igazi többnyelvű és többkultúrájú város.

Leghíresebb történelmi emléke a vár, amely 266 méteres tengerszint feletti fekvésével Muravölgy fontos őrszeme és védőbástyája volt. Az eddig megállapított történelmi bizonyítékok alapján feltehető, hogy a városban már a 12. század elején létezett valamilyen erődítmény. A tatárjárás időszakában a vár teljesen elpusztult, ám újjáépítették. A 14. századtól a lendvai várban a Bánffyaknak köszönhetően figyelemre méltó szellemi és politikai élet bontakozott ki. Falai között nem akármilyen hírességek fordultak meg: 1480-ban Mátyás király, négy évvel korábban jegyese, későbbi felesége, Beatrix nápolyi királykisasszony is megszállt itt. A Bánffy-család kihalása után rövid időre a Nádasdyak birtokába került, majd izgalmas politikai események után az Eszterházyak kapták meg. Mai formája a 18. századból maradt ránk, amikor Eszterházy herceg a vár központjában lévő középkori épületet L-alakú barokk várrá építtette át. Ekkor kapta a ma is meglévő látványos tetőzetét.
20. századi sorsa „ismerős” forgatókönyv szerint zajlott: az épületet a jugoszláv hadsereg a két háború között laktanyának használta, majd a második világháború után egy ideig általános iskola működött benne.

A vár ma kulturális események színtere: a galéria és a múzeum méltó helye, a hatalmas padlástérben különleges atmoszférájú kiállítóterem működik. A múzeumban megtalálhatók a lendvai születésű Zala György szobrászművész szobrai, valamint a környék néprajzi, régészeti és történeti érdekességei.
A város kulturális életének igen fontos centruma a színház, melyet Makovecz Imre tervei alapján készítettek. Ez az organikus stílusú épület a fa, a kő és a márvány szép találkozását valósítja meg.

Muravidéki kalandozásunk következő állomása a régió központja, Muraszombat (Murska Sobota).  A település nevét valószínűleg a szombati napokon tartott heti vásárairól kapta, előtagja arra utal, hogy a Lendva folyó, amely mellett épült, a Mura vízrendszeréhez tartozik.
Muraszombatot már száz évvel korábban is nagyközségként írják le, mégpedig városias jelleggel, s két nevezetességét említik: a Szapáry-kastélyt, valamint a gót stílusú, 14. századi templomát. A Szapáry-kastély a 16. században épült középkori elődje helyén reneszánsz stílusban. Mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Főkapuja a barokk építészet különlegesen értékes példája. Említésre méltó még a kápolna és szalon barokk freskókkal díszített falai. Parkjában számos egzotikus fa található, köztük több mint háromszáz éves tölgyfák is. Itt kapott helyet a Muraköz nagyjainak emlékműve és a nemzeti függetlenségi harc 1993-ban emelt emlékműve is. A kastély ma helytörténeti múzeum és kulturális centrum.
Római katolikus temploma, a Szent Miklós templom a 14. században épült. 1676-ban állították helyre, majd 1734-ben renoválták. A templom alatti sírboltokban nyugszanak a Szapáry és a Keresztury család tagjai.

Muravidéki „sétánk” utolsó állomása: Felsőlendva (szlovénul Grad), mely Muraszombattól mindössze 20 km-re északnyugatra, a Gradski-patak partján fekszik.
Legismertebb látnivalója a vár, talán nem véletlenül, hisz az erődítmény Szlovénia legnagyobb várépülete! Említésre méltó hogy még a templomos lovagok kezdték el építeni a keresztes háborúk idején. A 13-14. században az Amadé családé, majd annak kihalása után a Szécsyek tulajdonába került. Mátyás király olaszországi útjai során mindig itt szállt meg teljes kíséretével. A várat birtokosai rendszeresen bővítették, fejlesztették. Ennek ellenére a 16. és a 17. században többször is elfoglalták parasztfelkelések, valamint török betörések során. 1684-ben a Szécsy család is kihalt férfiágon és a birtok a Batthyányiaké, majd a Szapáryaké, illetve a Széchenyi családé lett.
A II. világháború során a vár súlyos sérüléseket szenvedett, és teljesen kifosztották. A háború után szovjet csapatokat szállásoltak el benne, majd köztulajdonba vették. Egy darabig hivatalokat helyeztek el benne, néhány család is beleköltözött, de egyre jobban leromlott az állapota. A hetvenes évek elejére részben felújították, és házasságkötő termet is berendeztek benne. A felújítási munkák jelenleg is folynak EU-s támogatással.
Zárásul egy érdekességre is felhívjuk az idelátogatók figyelmét: a kastélyudvarban bioenergetikai erőpont van, amivel különböző betegségek gyógyíthatók.

Vissza

 

Aktuális híreink

Új vontatók érkeztek

2021. január 26.

Cégünk 2021-ben is folytatja a járműpark korszerűsítését és minőségi cseréjét. Januárban 10 db DAF XF EURO6 Super Space Cab vontató cseréjére került sor.

Bővebben

Ismét vért adtunk

2021. január 13.

Cégünk dolgozói évek óta lelkesen vesznek részt a Magyar Vöröskereszt által rendszeresen szervezett véradásokon, így a 2021-es év is véradással indult. 41 személy adott vért. Köszönjük dolgozóinknak az önzetlen segítséget. Adj vért és ments életet!

Bővebben

IRU diploma átadó

2021. január 10.

Nyolc munkatársunk részesült a legrangosabb elismerésben, az IRU-díjban.  

Bővebben

Ismét helyezést értünk el

2020. december 16.

Futóink a 2020-as évben is szép eredményt értek el.

Bővebben

Továbbra is támogatjuk a Magyar Élelmiszerbank munkáját

2020. november 27.

Az Élelmiszerbank azon dolgozik, hogy az élelmiszerfelesleget eljuttassa azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A K&V Kft. abban segíti az Élelmiszerbank tevékenységét, hogy az általuk gyűjtött adományok eljussanak a nélkülözőkhöz.

Bővebben

Változások a HU-GO e-útdíj rendszerben

2020. november 17.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 41/2020. (XI. 13.) ITM rendelete módosította az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendeletet.

Bővebben