Talán sokan nem tudják, hogy hajdan április 1-je számított évkezdő napnak. Ezt az időszakot az ókori rómaiak Vénusz istenasszonynak szentelték, mert a naptárt megreformáló Julius Caesar a saját családjának ősanyját tisztelte benne. Vénusz járulékos mellékneve pedig "aprilis" volt, amely szó a latin "aperire", "megnyitni" igéből ered.

Ám de miképpen lett ebből a napból ’bolondok napja’? Rengetegféle találgatás van az eredetéről. Talán az óitáliai Szaturnáliákból származó középkori bolondünnepre vezessük vissza? Az egyetlen szépséghiba csak az, hogy ezt az ünnepet december 28-án vagy újév napján, január elsején tartották.

Mint már említettük, sokáig április 1-je számított az év első napjának. Bár a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, az emberek sokáig nem tudtak még elszakadni ősi újévi hagyományaiktól, s azokat továbbra is megtartották április elején. A keresztény egyház ezt rosszallással nézte, de mivel azon változtatni nem tudott, április 1-jét elnevezte bolondok napjának.

Egy másik forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd - tekintettel a kettős költségre - az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.

Ismét másként szól a németek históriája. Az első hiteles áprilisi adat 1538-ból származik. Abban az évben az augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki. Ezen a napon kellett volna a nagyon megromlott pénzeket új, értékesebb érmékkel lecserélni. A spekulánsok óriási összegeket fektettek a kiválónak ígérkező üzletbe. Amikor a beígért pénzreform elmaradt, rettenetesen ráfizettek, óriási veszteségeik lettek. Közröhej tárgyává váltak. Német nyelvterületen azóta emlegetik április elsejét az elbolondítás napjaként.

Bármi legyen is e szokás eredete, egy biztos, hogy április 1-jén még ma is nagyon fel kell készülnünk barátaink, ismerőseink esetleges cselszövéseire: különben könnyen válhat belőlünk is április bolondja!