Június 13-án a Parlament Vadásztermében a szándéknyilatkozatok ismertetésével megkezdődik az ún. „magyar-magyar” párbeszéd. A szeptember 18-ig tartó és közel 1300 küldött részvételével zajló egyeztető fórumon az ellenzéki szervezeteket tömörítő Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a hozzá kötődő szakszervezetek (az ún. „harmadik oldal”) között zajlik a párbeszéd a békés átalakulás menetéről. A lengyel mintára életre hívott tárgyalásokon kevés szó esik a gazdaság és a külpolitikai kapcsolatok átalakításának kérdéséről, ehelyett főként a közjogi kérdések lesznek folyamatosan napirenden. Ennek eredményeként itt körvonalazódik ki hazánk jelenlegi politikai berendezkedése.

Június 16-án a rákoskeresztúri Új köztemetőben örök nyugalomra helyezték Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet valamint eltemetnek egy hatodik koporsót, amely emlék az ismeretlen forradalmároknak A hozzátartozók és az egykori sorstársak szűk körében a 300-as és a 301-es parcellában felolvassák 235 kivégzett nevét. A nevek előzőleg a Hősök terén is elhangzanak, ahol a ravatalnál 250 000-en helyezik el a kegyelet virágait. Az Országgyűlés nevében Szűrös Mátyás parlamenti elnök és több képviselő, a Minisztertanács nevében Németh Miklós kormányfő, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúz. Gyászbeszédet mondott többek között Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre munkatársa, Rácz Sándor a Nagy-Budapesti Munkástanács egykori elnöke, Király Béla az ’56-os Nemzetőrség parancsnoka továbbá Mécs Imre az egykori halálraítéltek, Zimányi Tibor a kitelepítettek és Orbán Viktor a fiatalok nevében.

E nagy horderejű történés mellett talán kevesebb figyelmet kapott egy másik esemény: e napon érkezett Magyarországra a Nobel-békedíjas calcuttai Teréz anya, hogy felavassa a szegények szolgálatára alapított rendje budapesti házát.

Egyéb a korszakot jellemző változás, hogy június 8-án Glatz Ferenc bejelenti az orosz nyelv kötelező oktatásának megszűnését valamint hogy az Elnöki Tanács június 23-i rendeletével (július1-jei hatállyal) megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt, ami a gyakorlatban az egyházak állami irányítás és ellenőrzés alóli felszabadítását jelentette.

1989 júniusának külpolitikáját a „nagy találkozók hónapjaként” jellemezhetjük, többek között Bush–Thatcher találkozó zajlik Londonban, míg Francois Mitterrand Lengyelországban kezd tárgyalásokat, ahol találkozik Jaruzelskivel és Wałęsával is.

A legnagyobb figyelmet mégis az odahaza kevésbé népszerű, ám a nagyvilágban annál nagyobb rajongótáborral rendelkező, NSZK-ba látogató Mihail Gorbacsov kapja. A többek között a „glásznoszty” (=nyilvánosság) és „peresztrojka” (=átalakítás) szavakat a köztudatba hozó szovjet reformpolitikus feleségével Raisszával érkezik a megosztott Németország nyugati felébe, hogy Helmuth Kohl kancellárral találkozzon. A Kreml akkori urát lelkes tömeg üdvözli bármerre is jár. A felé irányuló rokonszenv visszhangra talál: Gorbacsov, szakítva a sokszor merev protokolláris előírásokkal, maga is keresi rajongói közelségét. „Gorbi! Gorbi!” felkiáltások és arcképével díszített pólókba öltözött emberek kísérik mindenütt, tartózkodjék akár Bonnban vagy épp Stuttgartban. A legszélsőségesebb rokonszenv-megnyilvánulás a szinte „sztárként” kezelt politikust mégis Dortmundban éri, ahol egy acélipari cég tulajdonosa egyenesen Nobel-békedíjra ajánlja a szovjet elnököt.

Cikkünk végén következzék néhány korszakos jelentőségű, mára kultuszalkotássá érett mozisorozat, melyeket e hónapban mutattak be. Ilyen a Szellemirtók 2. része vagy a sci-fi rajongók körében rendkívül népszerű Star-Trek 5. szériája. A legnagyobb „durranást” mégis egy denevérfigura „röpködése” okozza: júniusban egy hétvégén több mint 40 millió dolláros rekordbevételt kasszíroz be minden idők egyik legnagyobb mozisikere, a Batman-sorozatok első része. Mindez elsősorban a hatalmas előzetes reklámhadjárattal magyarázható. A piacot elárasztják a legkülönbözőbb „Batman-tárgyak”, jelezve a kitörő „batmániát”. A film végül 250 millió dolláros bevételt ér el (előállítási költsége 42 millió dollár), ezzel a mozi-történelem harmadik legnagyobb nyereséget produkáló darabja lesz. A szereplőgárda is imponáló: a gazdag és érzékeny Bruce Wayne-t a kétlaki életének megfelelően legtöbbször denevéröltözetben megjelenő Michael Keaton alakítja, aki a gonosz Joker (Jack Nicholson) ellen küzd. Harcában nem más segíti, mint a korszak szexidolja, a Vicky Vale újságírónőt alakító Kim Basinger. A komolyabb filmalkotásokat kedvelőket is igazi filmcsemege várta júniusban: a Holt költők társasága. A film erénye elsősorban az erős lélektanisága és a tehetséges fiatal szereplőgárda. A szigorú, rideg kollégiumi világ és Robin Williams által képviselt új nevelői módszerek közötti, tragikusan végződő küzdelmet ábrázoló alkotás elsősorban a művészfilmek kedvelői között vált igazán kultikussá.