A jelentés szerint csökkentené az üresjáratok számát és növelné az ágazat hatékonyságát, ha a tagállami közúti fuvarozási piacokon fokozódhatna a verseny. Kallas alelnök szerint a jelenlegi szabályok pazarlásra kényszerítik az európai vállalatokat, a közlekedés valamennyi résztvevőjére kihatnak, és károsak a környezetre. Az ágazat és a járművezetők számára világos szabályozást, illetve jó munkakörülményeket kell teremteni. Az EU-ban a szárazföldön szállított áruk közel háromnegyedét közúton fuvarozzák. Az ágazat éves forgalma 300 milliárd euró, így mintegy két százalékban járul hozzá az EU GDP-jéhez. A szárazföldi fuvarozás az egyetlen olyan közlekedési mód, amelyben 2001 óta csökkent a munka termelékenysége. 

Az Európai Unióban a tagállamok fuvarozási tevékenysége teszi ki a közúti fuvarozás 67 százalékát. Ugyanakkor a külföldi fuvarozók továbbra is nagyon korlátozott mértékben tudnak belépni más tagállamok piacára. A nehéz tehergépjárművek gyakran üresen közlekednek: az EU-ban az összes tehergépjármű 20 százaléka üresen fut. A tagállami közlekedésben ez az arány már 25 százalék. A közúti fuvarozási ágazatban mintegy 600 ezer vállalat működik, jelentős részük kis- vagy középvállalkozás, amelyek közel 3 millió alkalmazottat foglalkoztatnak. 

A közeljövőben hiány lesz járművezetőkben. Az Európai Parlament közelmúltban elkészült tanulmánya szerint évente közel 50 millió euróra tehető a kabotázs elleni korlátozások fenntartásának költsége. Ezen korlátozások felszámolása hozzájárulna az üresjáratok csökkentéséhez, mert akkor a fuvarozók egyesíthetnék a szállítmányokat és kihasználhatnák a visszautakat. A korlátozások feloldásával a flottakezelést is optimalizálni lehetne, ezáltal pedig összességében javulna az EU gazdaságában a logisztika hatékonysága. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy az EU továbbra is vonzó célpont legyen a feldolgozóipar és a kereskedelem számára.

www.logisztika.com