1. Hatósági zár sértetlen megőrzése

Az Art. új bekezdéssel egészül ki, mely közvetlenül a fuvarozó felelősségét fogalmazza meg a hatósági zár sértetlenségének biztosítása tekintetében. A módosítás indokolása szerint az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatták, hogy számos esetben tisztázatlan okból a hatósági zár megsérült, így szükségessé vált a szabályok szigorítása és konkrét felelős kijelölése. Természetesen előfordulhat, hogy a hatósági zár baleset vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt sérül meg, mely esetben a fuvarozót nem terheli felelősség, azonban a sérülés tényéről haladéktalanul értesítenie szükséges a NAV-ot.

2. Új bírság tétel

Amennyiben a fuvarozó nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, és a hatósági zár nem a tevékenységi körén kívüli elháríthatatlan ok miatt sérül meg, úgy magánszemély esetén legalább 200 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint, nem magánszemély fuvarozó esetén pedig legalább 500 ezer forint, legfeljebb egymillió forint mulasztási bírság kiszabására jogosult a NAV. A megadott intervallumon belül a NAV mérlegelési jogkörébe tartozik a pontos bírság összeg megállapítása, azonban különösen szigorú az intézkedés abban a tekintetben, hogy kötelező minimális bírságot fogalmaz meg. Így tehát amennyiben a fuvarozó vétkessége vagy szándékossága a hatósági zár sérülésében kimutatható, úgy legalább 200 ezer forint vagy 500 ezer forint adóbírság megállapítása „kötelező” a NAV számára.

Tisztázatlan azonban az, hogy mit ért a jogszabály magánszemély fuvarozó alatt? Ez egyrészről jelenthet egy adószámos magánszemélyt vagy egyéni vállalkozót, aki nem gazdasági társaságon keresztül végzi a fuvarozási tevékenységet, de jelentheti akár a magánszemély sofőrt, aki a fuvarozó vállalkozás alkalmazottjaként teljesíti a fuvart. Az első eset ritkán fordul elő, a második esetben pedig túlzottnak tűnik a bírság mértéke az érintett magánszemélyek jellemző jövedelmi helyzetéhez mérten. A törvény indokolása sem ad magyarázatot a bizonytalanságra, így a gyakorlat és az esetleges később kiadott iránymutatások fognak eligazításul szolgálni.

3. A valósnál nagyobb mennyiségű áru regisztrálása

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján gyakran történhetett meg a körhinta csalások tipikusnak mondható eleme, amikor nem létező árukat papíron utaztattak meg, miközben a kamionok üresen vagy félig rakottan gyűrték a kilométereket. Ennek visszaszorítása érdekében a valósnál nagyobb mennyiségű áru EKÁER rendszerben történő regisztrálása esetén az adóhatóság a ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A bírság mértéke az adóhatóság mérlegelésén múlik és nincs alsó határ. Így tehát a kisebb eltérések (a rendelet szerinti legfeljebb 10% mértékig) továbbra sem jelentenek bírság kockázatot.

4. Túlpakolt kisteherautó is EKÁER kötelezett

Az Art EKÁER kötelezett tevékenységről szóló 22/E. § (1) bekezdésének pontosításával a túlpakolt kisteherautóval végzett fuvarozás is bekerül a kötelezetti körbe. A hivatkozott joghely szövegezése eddig kizárólag az útdíjköteles gépjárművel végzett közúti szállítást nevesítette, amely jogszabály szerint a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegűnél nagyobb gépjárművekre vonatkozik. Így tehát abban az esetben, ha a gépjármű forgalmijában szereplő megengedett össztömeg legfeljebb 3,5 tonna volt, akkor abban az esetben is mentesült az EKÁER kötelezettség alól a fuvar, ha a valós súly a túlrakodás következtében a 3,5 tonnát akár jelentős mértékben meghaladta. Augusztus 1-től azonban a szövegezésbe az útdíj köteles gépjármű mellé bekerül a „3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” közúti fuvarozás, mely véget vet a trükközésnek.

5. Jármű visszatartása

NAV a hatósági zár megsértése miatt kiszabott bírságának megfizetéséig a fuvareszközt külön határozat kiadása nélkül is visszatarthatja.

• A visszatartás alól azonban vannak kivételek. A jármű nem tartható vissza, ha
• a kötelezett belföldi székhelyű (lakóhelyű), adószámmal (adóazonosító jellel) rendelkező fuvarozó, vagy pénzügyi intézmény kezességet vagy garanciát vállal, vagy egy belföldi gazdálkodó a kötelezettől a bírságfizetést átvállalja.

Külföldi fuvarozó tehát hátrányosabb helyzetbe kerül a belföldiekhez képest, mivel csak abban az esetben mentesülhet a fuvareszközének visszatartása alól, ha pénzügyi intézmény kezességet vállal, vagy átvállalják tőle a bírságfizetést. Sőt, esetében a tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is vissza lehet tartani, ha a hatósági zár levételét szándékosan megakadályozza.

A szabály jelenlegi formájában kockázatot jelent még a jogkövető adózóknak is, ugyanis árujuk visszatartás alá kerülhet, ha a külföldi fuvarozó más eszközével kapcsolatosan hatósági zárprobléma merült fel, vagy küldeményük gyűjtőfuvarozás keretében más adózó helytelenül jelentett árujával együtt kerül fuvarozásra.

Forrás: www.logosztika.com