A dokumentumot a fejlesztési tárca az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) brüsszeli elfogadásának érdekében megküldi az Európai Bizottságnak. A szakminisztérium október végéig kormánydöntésre beterjeszti a 2014 és 2020 közötti időszakban előkészítésre és kivitelezésre javasolt közúti és vasúti fejlesztések indikatív projektlistáját is. A 2007–2013-as programban előkészített, de meg nem valósított beruházásokat a jelenlegi ciklusra kell betervezni.

A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia alapvető célja, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő a versenyképesség fokozását, a jólét mobilitási feltételeinek biztosítását. Fő feladata a Magyarország közlekedési csomópont-szerepe és a régiós összevetésben fejlett autópálya-hálózata adta lehetőségek kiaknázása, a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása a társadalmi igények figyelembevételével, az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és uniós célkitűzések összehangolása. Kiemelt hálózatfejlesztési cél a sztrádák továbbépítése az országhatárokig, a megyeszékhelyek gyorsforgalmi úti bekapcsolása, a felzárkózó térségek intenzívebb fejlesztése, a vidék népességmegtartó és népességeltartó erejének erősítése.

A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével, széles körű szakértői megalapozó munka eredményeként készült el. Megalapozása kiterjedt a jelenlegi és távlatban feltételezhető gazdasági környezet, a közlekedés helyzete és lehetséges jövőképe értékelésére is. A speciális vizsgálatok külön foglalkoztak egyes közlekedési módokkal és horizontális kérdésekkel, így a szakemberek egyebek mellett kerékpáros koncepciót, országos vasútfejlesztési koncepciót és energiahatékonyság-javítási cselekvési tervet is alkottak.

A hazai megalapozó munkák történetében elsőként ún. összközlekedési forgalmi modell készült, amely lehetővé tette a javasolt fejlesztési eszközök hatásainak adatokkal alátámasztott értékelését. A szakértők átfogóan vizsgálták a szabályozás, a támogatáspolitika és az intézményrendszer területeit is. A dokumentum sokszereplős társadalmi megvitatása során mintegy 1700 vélemény érkezett be.

A stratégia a 41 vizsgált intézkedéscsoportot a társadalmi-gazdasági hasznosság és a megvalósíthatósági kockázat elemzésével rangsorolta. A dokumentum rávilágít arra, hogy a „túlhasznált” elemek aránya miatt a jövőben jelentős forrásokat kell fordítani a meglévő hálózatok felújítására. Előre sorolandó beavatkozási lehetőségként értékeli még például a közlekedési láncok kis költségű összekapcsolását és a módváltó (P+R és B+R) rendszerek fejlesztését is. Az eszközrendszer kialakításában a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a hosszú távú hatások és a pénzügyi fenntarthatóság szempontjai. A stratégia előtérbe helyezi a kevés forrással jelentős eredményt hozó beavatkozásokat, szabályozási és szervezeti intézkedéseket.

A dokumentum jövőképében járműipari korszakváltást feltételez és a hazai közösségi közlekedési járműpark megújítását célozza meg. Ezzel összhangban a kormány – a járműgyártás és a környezeti ipar innovatív fejlesztési lehetőségeire fókuszálva – egy járműgyártási stratégia megalkotását is kezdeményezte.

Az elfogadott dokumentum a kormányzati honlapon érhető el, a részletesebb megalapozó anyagok a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ oldalán böngészhetők.

www.magyarkozlekedes.hu