A Nemzeti Parkot Munkácstól mintegy 120-130 kilométeres út után érhetjük el keleti irányban. A területén található Kárpátalja legnagyobb tava, a 989 méter magasan fekvő Szinevéri-tó.
A tó környéke a természetvédelmi hatóságok felügyelete alá tartozik. A nemzeti park területe 40,4 hektár, 500–1700 méterrel a tengerszint felett húzódik, a Tisza jobb oldali mellékfolyója, a Talabor eredetéül szolgáló Gorgánok hegyeiben. A park domborzata hosszú idők folyamán nyerte el mai formáját. Nagyon régen, kb. 35 millió évvel ezelőtt itt a Thétisz-tenger medencéje volt. Az egykori tengerfenékre lerakódott agyag, homok és más üledékek keveréke az idők folyamán megkövesedett.

A tudósok szerint kb. tízezer évvel ezelőtt, a jégkorszak utáni időben alakulhatott ki, egy folyómeder-csuszamlás okozta elzáródással. Három forrás táplálja a négy-hét hektár területű tavat. Legmélyebb része a 22 métert is eléri. A fenyvesek úgy veszik körül a kék vizet, akárcsak a szempillák a szemgolyót, s közepén a parányi sziget képezi a pupillát. Az itt élők ezért tengerszemnek is nevezik.

A legenda szerint nevét egy szerelmespárról kapta. A környék urának, a grófnak volt egy gyönyörű lánya, akinek olyan kék volt a szeme, mint a Kárpátok égboltja. Innen kapta a Színy nevet is, ami magyarul kéket jelent. A lány beleszeretett Vérbe, a pásztorfiúba, s titokban találkozgattak. Ám erről hamarosan tudomást szerzett a gróf, aki eltiltotta lányát a rangjához nem méltó legénytől. Eközben a szerelmére várakozó fiúra a kegyetlen apa bérencei egy nagy követ gördítettek. A szörnyű hír hallatára a lány a helyszínre rohant, s a szerelme testét eltakaró követ átölelve keserves zokogásban tört ki. Könnyei pedig egy tavat képeztek, melynek vize ugyanolyan kék volt, mint a szeme.

A Nemzeti Parkban kiépített, többé-kevésbé könnyen járható túraútvonalakon juthatunk el a legszebb látnivalókhoz. Az útvonalak gyenge, ám annál izgalmasabb pontjait a patakokon, kisebb folyókon átívelő kötélhidak jelentik, melyek járófelülete helyenként kissé hiányos. A területen több helyen is fakadnak oldott ásványi anyagban gazdag források. Túránkon érdemes megállni és megkóstolni ezt a számunkra elsőre talán szokatlan illatú és ízű vizet.

A természetvédelmi területet körülölelő vidék falvaiban régi, zsindelytetős faházakat, fatemplomokat csodálhatunk meg. Csobogó hegyi patakok, hatalmas fenyők, zöld domboldalak, kis faházak, lovak, kecskék, tehenek, baromfi mindenütt. Mintha skanzen lenne, pedig ez a valóság. Olyan, mintha egy meseországba érkeznénk meg. Felejthetetlen élmény!

A Szinevéri-tó bekerült Ukrajna „hét természeti csodája” közé.