Megosztás:

Így éltünk 20 éve...

2009. május 25.

1989 májusa eseménydúsan telt mind politikai-gazdasági, mind kulturális és közéleti szempontból. A hónap érettségi botránnyal indul, ez év májusában váltják le végleg Kádár Jánost elnöki posztjáról, döntést hoznak a bős-nagymarosi építkezés leállításáról. De cikkünkben mindezek mellett arra is fény derül, hogy kik voltak a ’89-es Cannes-i Filmfesztivál győztesi. Érdemes tovább olvasni!

1989 májusából sokak, de a mai 40-es korosztály számára minden bizonnyal az érettségi botrány maradt meg legemlékezetesebb eseményként. Annak ellenére, hogy akkor még nem hogy internet, de mobiltelefonok sem voltak birtokunkban, a matematika és irodalom tételek az érettségi előtt kiszivárogtak és rendkívül gyorsan elterjedtek az országban, de elsősorban Budapest és környéke iskoláinak diákjai között. Az időben informált érettségizők így „csuklóból” oldhatták meg az előtte rettegett matek tétel feladatokat, vagy készülhettek fel kellően József Attilából, Vörösmartyból vagy épp Nagy Lajosból.
A kiszivárogtatásra persze hamar fény derült, és a nyomozás során a rendőrök azt állapították meg, hogy az Országos Pedagógiai Intézetben (OPI) a kiválaszott tételek sorszámát áttetsző fehér borítékba rakták, "ily módon lehetővé vált, hogy illetéktelen személyek is megismerjék azokat”.
A diákok mind egy megismételt, szigorított érettségitől tartottak, egészen addig, míg az esti híradóban bemondták, hogy az érettségit érvénytelenítik ugyan, de nem kell ismét megírni, hanem mindenki az év végi jegyét kapja meg.
Nemcsak a magyar és a matek érettségivel volt gond 1989-ben. Fizikából és kémiából új tételsort állítottak össze, mert azok is kiszivárogtak. A biztonság kedvéért az új feladatokat már nem borítékba rakták, hanem a rádióban olvasták be.

Az országban ekkor már egyre fokozódó rendszerváltó hangulatot bizonyítja az is, hogy az érettségi botrány megtörténtében sokak a rendszer fellazulásnak biztos jelét látták.

Szintén ’89 májusában történt a már egyébként is csak díszfunkciókba helyezett Kádár János leváltása az MSZMP pártelnöki tisztségéből – megromlott egészségi állapotára hivatkozva.

Ebben a hónapban születik meg a döntés a bős-nagymarosi építkezés leállításáról. Míg 1988 októberében a magyar országgyűlés megszavazta a bős-nagymarosi építkezés folytatását, 1989 februárjában pedig magyar kezdeményezésre felgyorsították a munkákat, a Németh-kormány 1989. május 13-án a környezetvédők, szakértők és az ellenzék tiltakozásainak hatására felfüggesztette az építkezést. A munkálatok leállítása a gyakorlatban véglegessé vált.

Kiemelt jelentőségű történés még, hogy május 2-án elkezdik az osztrák-magyar határon emelt határzónák lebontását. Ezzel Magyarország a varsói szerződés államai közül az első, aki átjárhatóvá teszi határait a Nyugat felé, elsősorban az NDK-menekültek számára, rést ütve ezzel a vasfüggönyön.

Az 1989-es május belföldi eseményeinek felsorolását is a korszakot jól jellemző történéssel zárjuk: május 31-i döntése szerint a Művelődési Minisztérium engedélyezi, hogy szeptembertől az orosz helyett más idegen nyelvet is tanítsanak az iskolákban.

Külföldi kitekintésként megemlékezünk az év egyik legfontosabb nemzetközi eseményéről, a kínai Tienanmen téri vérbe folytott tüntetésekről. Az áprilisban diáktüntetésként indult mozgalom májusra milliósra növekedett tömegmegmozdulássá válik. A Tienanmen téri tüntetők a demokratizálódásról való párbeszéd megkezdését követelik az ország kommunista vezetése és a kínai nép között. A tüntetéseket végül június elején 2 napos vérfürdővel leveri a kínai hadsereg, amely világszerte megdöbbenést vált ki.

De térjünk vissza Európába, hiszen 1989. május 12-én ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 42. Cannes-i Filmfesztivál. A 13 napos filmünnepen Arany Pálmával díjazzák többek között a Szex, hazugság, video című filmdrámáját és főszereplőjét James Spadert; a legjobb női alakításért a már nemzetközi hírnevet szerzett, azonban Cannes-ban először szereplő színésznő, Meryl Streep vehetett át díjat. A legjobb rendezésért járó díjat pedig Emir Kusturica vihette haza A cigányok ideje című alkotásáért.

És persze ne hagyjuk említés nélkül ebből az időszakból egyik kedvenc tévéműsorunkat, a szintán májusban zajló Eurovíziós dalfesztivált. Bár ’89-ben magyar előadó még nem vett részt benne, de Bayer Friderika 4. helyezést elért 1994-es szereplése alapján bizonyára mindenki visszaemlékszik a a dalfsztiválok hangulatára. Hadd idézzünk ezekből az élményekből a ’89-es forduló győztesének, a Riva együttes szereplésének videójával, mely nem csak a fesztivál dalainak ’színvonalát’, hanem az akkor nagyon divatos válltöméseket is hitelesen prezentálja számunkra.

 

Vissza