Cikkünkben az árufuvarozók szempontjából legfontosabb módosításokat tekintjük át.

Az új törvény először is rögzíti, hogy ellenőrizni és bírságolni öt hatóság jogosult: ezek pedig a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság.

Pozitív változás, hogy míg a rendelkezések megsértőjével szemben kiszabható bírság felső összege (800000 Ft) nem változott, addig az alsó határ 50000 Ft-ról 10000 Ft-ra mérséklődött. Továbbá fontos újdonság az is, hogy nincs helye a bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (azaz egyéves elévülési határidőt alkalmaznak).
Pontosítja a törvény, hogy a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelősnek kell megfizetnie. Amennyiben többen felelősek, úgy felelősségük arányában osszák szét a fizetendő összeget, ha pedig ez az arány nem állapítható meg, a bírságban az elkövetők fele-fele arányban részesülnek.
Mentesül a felelősség alól a bírságfizetésre kötelezett, ha a szabálysértés a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy olyan esemény miatt következett be, amelyet nem látott, vagy láthatott előre.
A beszedett bírság ez évben még az eljáró hatóságot illeti meg, de jövő évtől mindez már a központi költségvetés központosított bevételét képezi!
Jelentős eredmény még, hogy augusztus 1-től megszűnt a magyar járművek visszatartási lehetősége a bírságfizetés kikényszerítésére.
Ugyancsak pozitív hír, hogy az üzemben tartónak innentől kezdve nem kell bírságot fizetnie abban az esetben, ha a tényleges szabályszegőtől nem lehet a bírságot behajtani.

A fuvarozók számára azonban kevésbé jó hír, hogy a jövő évtől kezdve a fővárosi behajtási tilalom korlátozott övezetben való szabálysértések jövő évtől a közigazgatási bírság alá kerülnek.

Fontos, és további pozitív változás, hogy az ellenőrzés alkalmával hiányzó okmányok megléte megállapítható az NKH nyilvántartásából. Ha a nyilvántartás egyértelműen bizonyítja, hogy az ellenőrzés időpontjában érvényes volt az adott okmány, akkor annak 8 napon belüli bemutatása esetén a bírság mértéke 30000 Ft, szemben azzal, hogy korábban e „kedvezményes” bírságtétel 50%-os, azaz ennek akár többszöröse is lehetett.

Ugyancsak alapvető fontosságú, hogy a jogszabály a „halmazati bírságok” összegét is korlátozza. Az engedélyekkel, a vezetési- és pihenőidőkkel, az ADR-rel, illetve az ún. túlsúlyos szabályok megsértése esetén, ha ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, illetve mulasztást állapít meg az ellenőrző hatóság, a kiszabott bírság összege legfeljebb 1000000 Ft lehet. Egyéb esetekben pedig külön-külön legfeljebb 600000 Ft, de együttesen sem lehet több 2200000 Ft-nál. Amennyiben a gépjárművezető a bírság fizetésére kötelezett, a maximális tételeket a jogszabály ugyanezekre az esetekre 400000 Ft-ban, 250000 Ft-ban, illetve 800000 Ft-ban állapítja meg.

Jó tudni azt is, hogy az augusztus 1-jét megelőzően elkövetett szabályszegések esetében is az új bírságrendeletet kel alkalmazni abban az esetben, ha a bírság mértéke, illetve a bírság legmagasabb mértéke tekintetében az új rendelkezés kedvezőbb, mint a korábbi bírságrendelet szerint lett volna.

A túlsúlyos rakodás esetére is új változtatásokat, illetve új bírságtételeket vezettek be. A rakomány tömegére vonatkozó nyilatkozat nem a valóságnak megfelelő tartalommal való kiállításáért a fizetendő bírság a nyilatkozat kiállítóját terheli. Túlsúly megállapítása esetén a bírság a bizonylat kiállítóját terheli.

Kedvezőbbek is kiszámíthatóbbak lettek a vezetési- és pihenőidő szabályok megsértéséért járó büntetések. A bírságtételek – főként a kisebb szabályszegéseknél – jelentősen csökkentek, a korábbi százalékos mértékek helyett pedig mindenütt precíz adatokat ad meg.

A régi rendelethez képest fontos változás, hogy a szabálysértések esetén minden esetben rögzítik a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető céget vagy személyt.

Cikkünk csak a fontosabb szabályváltozásokat vette sorra, a pontos tájékozódás érdekében javasoljuk az új szabályozás további tanulmányozását.