Megosztás:

Ónos eső, nedves utak, havas utak, köd - hogyan vezessünk?

2013. január 30.

Az idei tél bőven hozott már és még hozhat is számunkra a fenti időjárás okozta veszélyes útviszonyokból. Mi a megfelelő vezetési technika ilyenkor és mire kell odafigyelnünk magunk és mások biztonsága érdekében?

Az ugyebár alap, hogy bármilyen csapadék esetén az út- és látási viszonyoknak megfelelően kell sebességet választani. Elmegy az az autó jeges főúton is százzal, talán még célba is ér, talán, ha nem kell közben (nem is annyira) hirtelen fékeznünk, nem lesz kanyar, vagy egy váratlan esemény, akár csak egy kis kátyú, ami megdobja kissé a járművünket. Sőt, a sebességből nem csak jeges úton kell visszavennünk. Kísérletek szerint már nedves útfelületen körülbelül másfélszer akkor a fékút hossza, mint száraz felületen. Tehát ilyenkor is érdemes nagyobb követési távolságot tartani, nem még jeges, havas utakon.

Nedves utakon az sem túl kellemes, amikor az előttünk haladó autó folyamatosan veri fel a nedvességet. Ha megelőzni úgysincs lehetőségünk, akkor inkább tartsunk nagyobb távolságot. Ez azon kívül, hogy kevesebbet kell az ablaktörlőt járatnunk, és kevésbé csúszunk bele hirtelen fékezés esetén az előttünk haladóba, még az autó fogyasztása miatt is előnyös. Kellő követési távolság megtartása esetén ugyebár egyenletesebb tempót tudunk diktálni, mivel nem kell egyből a fékre lépnünk, ha túl közel kerültünk a követett járműhöz. Gondoljunk erre akkor is, amikor valakit megelőzünk vagy akár csak valaki elé besorolunk! Ha nem kívánjuk szívatni a felvert koszlével, s a jelen körülmények között nem kellően biztonságos követési távolsággal, akkor az átlagosnál kétszer, akár háromszor nagyobb autóközt hagyva tegyük ezt. Talán egyszer elterjed az egymásra gondolás, a kölcsönös tisztelet és odafigyelés autós és autós között, s magunk is visszakapjuk az előzékenységet.

Ugyanilyen fontos az egymásra figyelés autós és gyalogos között is. Ha pocsolyát látunk, és mellette buszmegállóban várakozó, járdán sétáló embereket, próbáljuk meg kikerülni, vagy ha erre nincs lehetőségünk, legalább lassan áthajtani rajta. Ugye mi sem szeretjük, ha autónkból kiszállva tetőtől talpig elönt a másik autó által fröcskölt víz?

Milyen lámpát használjunk az állandó szürkületben, egyáltalán kell-e lámpa nappal? Ha a mai autókban már ritkaságnak aligha számító automata fényszórókapcsolásra bízzuk, akkor autónk világítani fog, s akinek nincs fényszóró-asszisztense, javasoljuk, hogy szintén kapcsoljon fényszórót. Csakis tompítottat, ködfényszórót lakott területen belül semmiképp sem, s még azon kívül is legfeljebb akkor, ha a látótávolság köd miatt 100 méternél rövidebb. Amint több, kapcsolja le a vakító ködfényt és még inkább a nedves úton fokozottan szemfolyatóan éles ködzárófényt.

És végül: csúszós, ködös, tehát bármilyen veszélyes útviszony közepette legyünk türelmesek az előttünk visszafogottan poroszkáló autós társainkkal. Inkább hunyjunk szemet a túlzott óvatosság felett, mintsem hogy mi túlvállaljuk magunkat, s okozzunk balesetveszélyt magunk és adott esetben az épp túlzottan óvatos autós számára. Ha valamikor, téli utakon valóban igaz a mondás: lassan járj, tovább érsz.

Vissza