2012. november 1-jén életbe lép a gumiabroncsok címkézésére vonatkozó új szabályozás, mely kötelezővé teszi minden 2012. július 1. után gyártott, Európában értékesített személy-, kisteher és teherautó (kisbusz és busz) abroncson a legfontosabb teljesítményadatok feltüntetését. A címkézés fő célja a vásárlók pontosabb tájékoztatása, mivel a szigorúan meghatározott kritériumok szerint formába öntött információk alapján jobban megalapozott döntést tudunk majd hozni.

A szabályozás alól a fent említett három abroncskategóriában részt vevőknek nincs kibúvó, az alább felsorolt gumikra viszont továbbra sem kötelező címkét tenni:

- Futózott abroncsok
- Professzionális terepabroncsok
- Először 1990. október 1. előtt regisztrált autókhoz gyártott abroncsok
- T-típusú, ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok
- 80 km/h-nál alacsonyabb sebességi besorolású abroncsok
- A 254 mm-es és annál kisebb, illetve a 635 mm-es és annál nagyobb névleges felniátmérőjű abroncsok
- A tapadási jellemzőket javító további eszközökkel felszerelt abroncsok (például szegecselt abroncsok)
- A kizárólag versenycélú használatra szánt járművekhez tervezett abroncsok

Három kulcsfontosságú kritériumot fognak feltüntetni a címkéken: szerepel a gördülési ellenállással összefüggésben az üzemanyag-fogyasztás, fékezés nedves úton, valamint a gumik elhaladási zajának jelzése.

Üzemanyag-fogyasztás

Bármilyen furcsának is hangzik, az autók fogyasztásának körülbelül 20%-a az abroncsokon, pontosabban azok gördülési ellenállásán megy el: alacsony tempónál ez, gyorsabb haladásnál a légellenállás a felelős a hatékonyság csökkenéséért.

Az A-tól G-ig kiadott osztályozási skálán a két szélső érték, A és G között akár 7,5%-os fogyasztáskülönbség is adódhat − A javára − ami 8 literes átlagfogyasztás és 10 ezer kilométeres éves futásteljesítmény esetén akár 25 000 forintos többletet is jelenthet a G-vel autózó delikvens számára!

A helyes, gyári guminyomás alatti nyomásérték növeli a gördülési ellenállást, ezáltal a fogyasztást, és ami még rosszabb, hogy az abroncs futásteljesítményét is mérsékli. Ezért a fogyasztás miatt is fontos a helyes guminyomás fenntartása. Nem árt tudni, hogy speciális mintázatuk és keverékük miatt a téligumik gördülési ellenállása általában nagyobb, mint az azonos kategóriájú nyárigumiké.

Fékezés nedves úton

Gyalogosátkelők szélessége 3 méter, egy átlagos autó hossza 4-4,5 méter, egy kamion hossza 18 méter is lehet. Nagyon nem mindegy a féktáv hossza!

Közlekedésbiztonsági szempontból ez az új címkék legfontosabb adata. A tesztek során a már évek óta minden autóban kötelező felszerelésként szereplő ABS-szel fékeznek 80-ról 20 km/h-ra. Az tesztút felületét 0,5-1,5 mm vastagon víz borítja, a téli gumikat 2-20° Celsius, a nyárikat 5-35° Celsius közötti hőmérsékleten fékezik. A kapott eredményeket egy pontosan meghatározott tulajdonságokkal rendelkező referenciaabroncs eredményeivel vetik össze, majd az itt kapott eltérések alapján sorolják szintén A és G között valamelyik kategóriába az abroncsot. Tekintettel arra, hogy az egymás melletti kategóriákban a tesztfékút eltérése nagyjából 2,6 méter, a legjobb és legrosszabb osztályzatot kapó gumik között akár 18 méter is lehet a fékút hosszának különbsége. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az osztályzatok nem állóra fékezésről tudósítanak, hanem csak a 80-ról 20 km/h-ig érvényes fékutat mutatják.

Külső gördülési zajszint

A gördülési zaj, s alapvetően egy jármű haladása által keltett zaj meghatározó jelentőségű az utastér komfortjának tekintetében. Ezt azonban belülről érzékeljük − amikor zajt mérünk, mi is az utastérben érzékelhető értékre figyelünk − ebben az esetben viszont nem saját kényelmünk, hanem a környezeti zajszennyezés csökkentése a cél. A címkén feltüntetett értékek megállapításához ezért kívülről, szabványosított körülmények szerint mérik a gördülés zaját. Vagyis az azon szereplő értékből nem arra következtethetünk, mennyire halk az utastér menet közben, hanem, hogy mekkora zajt bocsát ki adott gumiabroncs elhaladás közben: minél kisebbet, annál kevésbé járul hozzá a szintén a környezetvédelem egyik ellenségének számító zajszennyezéshez.

3 dB eltérés nagyjából 2x akkora zajt jelent. A csíkok nem a dB-ben kifejezett különbségre, hanem a határértékek teljesítésére vonatkoznak